Kukorica (Zea mays), szár szöveti felépítése
Kukorica (Zea mays), szár szöveti felépítése

A kukorica igen fontos takarmánynövény. Vékonyabb szárdarabjából készítsünk keresztmetszetet és natívan és toluidinkékkel megfestve vizsgáljuk meg fénymikroszkópban!

A keresztmetszeten kis nagyítással jól szembetűnik, hogy a vékonyfalú, viszonylag nagy sejtekből álló parenchimatikus alapszövetben elszórtan, a felület közelében sűrűbben, a középpont felé egymástól távolabb, erősebben festődött jellegzetes szövetcsoportok, a kukorica szárának ...

Szőlő (Vitis sp.) fiatal és egyéves szár szöveti felépítése
Szőlő (Vitis sp.) fiatal és egyéves szár szöveti felépítése

20230618_132136.jpg

20230618_132300.jpg

Szőlő (Fotó: Kriska György)

A szőlő ősidők óta termesztett fontos mezőgazdasági növény, mely a mediterrán ligeti szőlőtől ( Vitis silvestris ) származik. Az ágkacsokkal kapaszkodó cserje egészen fiatal hajtásából könnyen készíthetünk vékony keresztmetszetet, amit toluidinkékkel megfestve vizsgálunk fénymikroszkóp alatt.

A fiatal szőlővessző bordázottságának megfelelően a szár keresztmetszete is hullámos körvonalú, tehát kiemelkedő ...

Erdei iszalag (Clematis vitalba) másodlagosan vastagodó liánszárának szöveti felépítése
Erdei iszalag (Clematis vitalba) másodlagosan vastagodó liánszárának szöveti felépítése

20230927_095448.jpg

20230930_145151.jpg

20230930_145228.jpg

Erdei iszalag (Fotó: Kriska György)

Az erdei iszalag ligetekben, erdőkben, kertekben gyakori, felkúszó, lián-szerű növény. Felső szártagján hat jól kiemelkedő bordát és hat barázdát találunk. Legkívül találjuk az epidermiszt, amely lemezes kollenchimasejtekhez kapcsolódik. A lilásszínű kollenchima alatt világoskék szklerenchima réteg következik, mely a szár keresztmetszetén összefüggő palástot alkot, bár nem egyenlő vastagságban. Legbelül a ...

Csupasz-, meztelen- és házatlan csigák (Arionidae, Limacidae, Agriolimacidae)
Csupasz-, meztelen- és házatlan csigák (Arionidae, Limacidae, Agriolimacidae)

A háznélküli csigák héja elcsökevényesedett. A szintén redukálódott köpeny a fej mögött köpenypajzsot formál, rajta a légzőnyílás jobb oldalt helyezkedik el. A ház maradványa egy kisebb mészlemez formájában fennmaradhat a köpenypajzs alatt.

A csupaszcsigák farki vége nem kihegyesedő. A köpenypajzson a légzőnyílás jobb oldalt, a középvonalától a fejhez közelebb helyezkedik el. A héj többnyire csak a meszes szemcsék formájában marad meg a ...

Gyakori szárazföldi csigák
Gyakori szárazföldi csigák

Az egyik leggyakoribb csigafaj hazánkban a pannoncsiga . A 17-27 mm széles csigaház kúposan gömbölyded. A héj alapszíne sárgásfehér, rajta barnás, feketés csíkok futnak. Felszíne finoman bordázott. A melegkedvelő csiga száraz bozótosokban, gyepekben, útszéleken gyakori.

019.jpg

A lapos kórócsiga száraz réteken, gyomtársulásokban, töltéseken, útszéleken gyakori. Nyáron az átforrósodott talajról kórókra, fűszálakra kerítésekre másznak fel, ahol a ...

Tejfehér kórócsiga (Monacha cartusiana)
Tejfehér kórócsiga (Monacha cartusiana)

A tejfehér kórócsiga háza lapított és kúpos. A héj színe tejszerűen kékesfehér vagy barnásfehér. A ház utolsó kanyarulata erőteljesen kitágul. Szájadéka félhold alakú. A ház köldökrése szűk. Réteken, bozótosokban gyakori, de az emberi környezetben, kertekben, parkokban, útszéleken is megjelenik. Friss és fonnyadó növényi részekkel táplálkozik. A kora őszi peterakás után nem sokkal a csiga elpusztul. A lerakott 15-20 petéből néhány hét múlva ...

Nagy kristálycsiga (Oxychilus draparnaudi)
Nagy kristálycsiga (Oxychilus draparnaudi)

A nagy kristálycsiga Magyarországon idegenhonos faj. Hazánkba a XX. században került a Kaukázus térségéből. Avarban gyakran megtalálható. A tejfehér kórócsiga Közép- és Nyugat Európában elterjedt. Réteken, napos, száraz bozótosokban, kertekben, parkokban, útszéleken is előfordul. Friss és fonnyadó növényi részekkel táplálkozik. Legfeljebb két évig él.

016.jpg

Fotók. Kriska György

Irodalom

Kriska Gy., Lőw P. (2012) Biológia érettségire ...

Éti csiga (Helix pomatia)
Éti csiga (Helix pomatia)

Éti csigát tavasztól őszig eső után könnyen gyűjthetünk. Késő ősszel, amikor a hőmérséklet már alacsonyabb, az állatok nyugalomba vonulnak, s vastagabb avarral borított helyen visszahúzódnak házukba: ennek bejáratát a köpenyszegély mirigyei által termelt, fehérjékben gazdag, megszilárduló váladékból álló „ajtócskával” zárják le. Ha azonban melegebb környezetbe kerülnek, ezt lebonthatják, s ismét kibújhatnak a házukból.

015_1.jpg

Bogárnézőbe ...

Garatos nadályok (Erpobdellidae)
Garatos nadályok (Erpobdellidae)

Az édesvízi piócák nagy része a garatos nadályok közé tartozik. Nekik nincsenek fogazott álkapcsaik és kiölthető szúró ormánnyal sem rendelkeznek. Ragadozók, a zsákmányukat egészben nyelik le. Az araszoló, féregszerű mozgás mellett kígyózó úszásra is képesek.

014.jpg

Álló- és áramló vizekben egyaránt megélnek. Élőhelyükön a medertárgyak felszínén gyakran megtalálhatók lapított tojáscsomóik, amelyekben sokszor a már kikelt kis piócák is ...

Lópióca (Haemopis sanguisuga)
Lópióca (Haemopis sanguisuga)

Iszapos medrű patakokban él a legnagyobb testű ragadozó nadály, a 10-15 cm-es lópióca . Hasoldala ennek is lehet hasonló, mint az orvosi piócáé, sőt sárga szegéllyel is rendelkezhet, de a hátoldala mindig egyszínű barnás. Állkapcsai elcsökevényesedtek, ragadozó életmódot folytat. Rovarlárvákból, férgekből álló zsákmányát, egészben nyeli le. Legtöbbször iszapos medrű árkokban, tavacskákban találunk rájuk, a növényzet sűrűjében, vagy az aljzat ...

süti beállítások módosítása