Magas kőris ágvég (Fotó: Kriska György)
A magas kőrisnél az elsődleges szállítóelemeket létrehozó osztódószövet (prokambium) nem tagolódik nyalábokra, hanem összefüggő hengert alkot, és már a kezdetektől fogva kifelé egységes háncstestet, befelé pedig egységes fatestet fejleszt. A háncsrészen kívül a parenchimasejtekből álló elsődleges kéreg, míg legkívül az elsődleges bőrszövet, az epidermisz található. A szár vastagodásával egy idő ...
Vízparton terjeszkedő ártéri japánkeserűfű (Fotó: Kriska György)
Az ártéri japánkeserűfű, nagyméretű, lágy szárú, évelő növényfaj. Kelet-Ázsiában őshonos, de Európába is behurcolták, ahol inváziós fajnak számít.
A 2 méter körüli nagyságot is elérő kétlaki növény leginkább oldalirányban terjeszkedő rizómájával terjed. Ezen találhatók áttelelő rügyei, melyekből nyárra már kétméteres felálló hajtások fejlődnek. Az ember által ...
Imola növény és a fészekvirágzaton táplálkozó kis szénalepke (Fotó: Kriska György)
Az imolák az őszirózsafélék családjába tartozó lágyszárú, fészkesvirágzatú növények. Fajaik többsége a Mediterránban él, ahonnan egészen Észak-Európáig szétterjedtek.
Száruk a benne lévő szilárdítóelemektől merev, nehezebben metszhető. Készítsünk keresztmetszetet az imola szárából és ezt toluidinkékkel megfestve vizsgáljuk meg fénymikroszkóppal!
...
Vágjunk le metszőollóval egy-másfél centiméter vastagságú ágat egy hársfáról, és szabad szemmel vagy kézinagyítóval vizsgáljuk meg a vágásfelszínt!
Hársfa ágkeresztmetszetének vágásfelszíne (Fotó: Kriska György)
Az ágat legkívül periderma zárja le. A peridermasejtek tangenciálisan megnyúltak, erősen lapítottak, és szabályos, radiális irányú sorokat alkotnak. A periderma alatt a kéregalapszövet következik, amely kristálytaró sejtekben ...
Kövér porcsin (Fotó. Kriska György)
A kövér porcsin Ázsiában őshonos növény, de Magyarországon is elterjedt a kertekben és gyomtársulásokban. Az egynyári pozsgás levelű növény, húsos, kúszó szárából és gyökeréből könnyen készíthetünk metszeteket.
Készítsünk egy vékonyabb gyökérrészből keresztmetszetet és toluidinkékkel megfestve vizsgáljuk meg fény mikroszkóp alatt!
Kövér porcsin vékony gyökerének keresztmetszete. ...
Mocsári gólyahír patakparton (Fotó: Kriska György)
A boglárkafélék családjába tartozó mocsári gólyahír látványos megjelenésű, évelő lágyszárú, mely vizes élőhelyeken, mocsarakban, lápréteken, zsombékosokban, fűz- és égerligetekben és patakpartokon él.
A márciustól május végéig virágzó növény tömeges előfordulása esetén aranysárga szőnyegként borítja élőhelyét.
Készítsünk keresztmetszeteket a szárából és toluidinkékkel ...
Fekete csucsor hajtásrészlete (Fotó: Kriska György)
Készítsünk keresztmetszetet és a szár hossztengelyén áthaladó sugárirányú (radiális) hosszmetszetet a fekete csucsor szárából és toluidinkékkel megfestve vizsgáljuk ezeket fénymikroszkóp alatt!
Fekete csucsor szárkeresztmetszetének fénymikroszkópos képei. Toluidinkékkel megfestett preparátum (Fotó: Kriska György)
Az egyrétegű epidermisz alatt a néhány sejtsoros fotoszintetizáló ...
A csúcsrügy alatt készítsünk metszetet a cseresznye fiatal zöld ágából és toluidinkékkel megfestve vizsgáljuk fénymikroszkóppal!
A metszetkészítés objektuma a cseresznye csúcsrügy alatti zöld ágrésze (Fotó: Kriska György)
Fiatal cseresznye ág keresztmetszetének fénymikroszkópos képei. Toluidinkékkel megfestett preparátum (Fotó: Kriska György)
Az egészen fiatal szárat még egyrétegű epidermisz borítja, ami alatt fotoszintetizáló ...
A borsószár szöveti szerkezetét vékony keresztmetszetet készítve, fénymikroszkópos vizsgálatával tárhatjuk fel. A toluidinkékkel megfestett preparátumon látható, hogy a kollaterális nyílt nyalábok egy nyalábkörben helyezkednek el.
Borsószár keresztmetszetének fénymikroszkópos képe (Fotó: Kriska György)
Kívülről befelé haladva az egyrétegű epidermisz alatt néhány sejtsor vastag fotoszintetizáló parenchima (kollenchima) látható, amit vékonyfalú ...
Készítsünk keresztmetszetet a fodros békaszőlő szárából, majd festetlenül és toluidinkékkel megfestve vizsgáljuk ezt meg fénymikroszkópban!
Fodros békaszőlő szárkeresztmetszet fénymikroszkópos képe (Fotó: Kriska György)
A szárat kívülről egyrétegű epidermisz borítja, melynek vékony, vízáteresztő kutikulája van. A szár főtömegét átszellőztető parenchima (aerenchima) adja. Ebben a tágüregű légkamrákat egy sejtsoros szövetlemezek ...
