Varga Máté, PhD, habilitált egyetemi docens, Genetika Tanszék
Oldalszám: 126. oldal |
Témakör, téma |
III. Az emberi nemek és a szaporodás |
Javítandó rész |
“Az egészségügy területén ezért is vált külön a szülészet-nőgyógyászat és a férfiak szaporodási szervrendszerének problémáival foglalkozó andrológia mint önálló orvosi terület.” |
Javítás |
Az egészségügyben ezért is foglalkozik külön szakterület a női, illetve a férfi szaporodási szervrendszer problémáival (szülészet-nőgyógyászat, illetve andrológia). |
Indoklás |
A szülészet-nőgyógyászat és az andrológia sohasem volt közös szakterület, így nem is válhattak külön. |
Oldalszám: 128. oldal |
Témakör, téma |
III. Az emberi nemek és a szaporodás |
Javítandó rész |
“a ferdébb combcsontok nyomást gyakorolnak a térdízületekre, amelyeknek emiatt némileg forogniuk kell.” |
Javítás |
a ferdébb combcsont jobban megterheli a terdízületet, ami emiatt sérülékenyebb. |
Indoklás |
A combcsont nemcsak nőkben gyakorol nyomást a térdízületre, és annak nencsak emiatt kell "némileg forognia”. Mindkét nemben fellép flexió, extenzió és rotáció a térdízületben járás közben, csak az elmozdulás mértékében van különbség. |
Javítandó rész |
5. Ábra: |
Javítás |
az ábrán jelölni kéne, hogy melyik az alma, ill. körte típusú elhízás. |
Oldalszám: 129. oldal |
Témakör, téma |
III. Az emberi nemek és a szaporodás |
Javítandó rész |
Grafikon: y tengely felirata (“elemszám”) |
Javítás |
“elemszám (fő)” vagy “személyek száma (fő)” |
Indoklás |
Minden mennyiség esetén fel kell tüntetni a mértékegységet. |
Oldalszám: 130. oldal |
Témakör, téma |
III. Az emberi nemek és a szaporodás |
Javítandó rész |
Grafikon y tengely felirata: “Halálozási arányszám 100 000 főre” x tengely felirata: “1980-2009” |
Javítás |
100 000 főre jutó halálozások száma 1980-2008 |
Indoklás |
Az y tengelyen nem a halálozási arányszám, hanem a halálozások száma látható. A grafikonon 2008-ra vonatkozik az utolsó érték. |
Javítandó rész |
Le kéne cserélni az ábrát egy olyanra, amelyen a homológ kromoszómák nem kapcsolódnak össze |
Javítás |
Korrekt ábra: https://www.genome.gov/genetics-glossary/Karyotype |
Indoklás |
Kétkromatidás kromoszómák csak a sejtciklus S fázisát követően figyelhetők meg, ilyenkor azonban minden kromoszómából két kétkromatidás kromoszóma van jelen. Az ábrán feltehetőleg egy testi sejt kromoszómái láthatók az S fázis előtt, így minden kromoszómából két, egykromatidás példánynak kell jelen lennie, amelyek nem kapcsolódnak össze. |
Javítandó rész |
9. ábra képaláírása. Javítandó: “a nemi kromoszómát körök jelzik” |
Javítás |
a 2-2 nemi kromoszómát körök jelzik |
Indoklás |
Fontos egyértelművé tenni, hogy mindkét nem testi sejtjeiben 2 nemi kromoszóma található. |
Oldalszám: 131. oldal |
Témakör, téma |
III. Az emberi nemek és a szaporodás |
Javítandó rész |
“ha elérik a felnőttkort, akkor a Turner-szindróma jegyeit mutatják” |
Javítás |
ha megszületnek, akkor a Turner-szindróma jegyeit mutatják |
Indoklás |
A Turner-szindrómának már gyermekkorban is megjelethetnek tünetei (pl. újszülött korban a kéz- és lábháti ödéma). |
Javítandó rész |
“A normál 2X kromoszómaszámnál rendellenesen több, 3-4 vagy akár 5X is kerülhet az embrióba.” |
Javítás |
Egyes embriók a normál 2 X kromoszómánál több, 3-4 X kromoszómát is hordozhatnak sejtjeikben. |
Indoklás |
Az ivari kromoszómák száma nőkben nem "2X", hanem 2. És a kromoszómák nem "bekerülnek" az embrióba, hanem annak minden sejtjében jelen vannak. |
Javítandó rész |
: “A kromoszomális nem által meghatározott irányba induló nemi fejlődés ritka (szülés közbeni vagy azt követően kialakult) esetben, pontosan nem beazonosítható okokból zavart szenvedhet. Ha az XX nő vagy XY férfi nem a megfelelő nemi szervekkel rendelkezik, akkor fordított nemi fejlődés következett be.” |
Javítás |
Ritka esetben (pl. egyes genetikai rendellenességek vagy endokrin betegségek esetén) a nemi fejlődés nem a kromoszomális nemnek megfelelő módon zajlik. Az ilyen rendellenességet interszexualitásnak nevezzük. |
Indoklás |
Az interszexualitást nem szülés közbeni folyamatok okozzák, és a szülés utáni ok is igen ritka. A "fordított nemi fejlődés" kifejezés pedig értelmetlen. |
Oldalszám: 132. oldal |
Témakör, téma |
III. Az emberi nemek és a szaporodás |
Javítandó rész |
“A kromoszomális hátterű szindrómák és a fejlődési rendellenességek esetében is elvégezhetők olyan molekuláris genetikai, citogenetikai vizsgálatok, amelyekkel igazolható ezek fennállása. A genetikai jelleg ellenére az átörökítésük nem valószínű, mivel nem magában a genetikai kódban, hanem annak továbbadása vagy kifejeződése során következnek be a károsodások.” |
Javítás |
A kromoszóma-rendellenességek molekuláris genetikai, illetve citogenetikai vizsgálatokkal mutathatók ki. Az ilyen rendellenességek csak abban az esetben öröklődnek, ha a kromoszómaszám-változás a szülő ivarsejtjeiben következik be. A csak testi sejtekben jelenlévő kromoszóma-rendellenességek nem adódnak tovább az utódoknak. |
Indoklás |
A szindrómák és fejlődési rendellenességek jelentősen átfednek, nincs értelme külön említeni őket. A kromoszóma-rendellenességek nem azért nem adódnak át, mert "nem magában a genetikai kódban" van a károsodás. Mindenfajta genetikai változás csak akkor adódik tovább az utódnak, ha a szülő ivarsejtjében következik be. |
Oldalszám: 134. oldal |
Témakör, téma |
III. Az emberi nemek és a szaporodás |
Javítandó rész |
“intim testtájakon”, illetve “járulékos ivarszervekből”, “járulékos ivarszervek” |
Javítás |
külső nemi szerveken, külső nemi szervekből, külső nemi szervek |
Indoklás |
Az “intim testtáj” biológiai szempontból értelmetlen kifejezés, a külső nemi szervek pedig semmilyen szempontból nem tekinthettők járulékosnak (a járulékos szó másodrendű, kiegészítő szerepre utal). |
Oldalszám: 135. oldal |
Témakör, téma |
III. Az emberi nemek és a szaporodás |
Javítandó rész |
“fölötte nyílik a külvilágba a húgycső” |
Javítás |
előtte nyílik a külvilágba a húgycső |
Indoklás |
Az anatómiai testhelyzet az álló, nem pedig a hanyattfekvő. |
Oldalszám: 136. oldal |
Témakör, téma |
III. Az emberi nemek és a szaporodás |
Javítandó rész |
: “Első közelítésben az ivaros szaporodás hasznaként a növekvő genetikai változatosságot említhetnénk. Ez azonban nem minden esetben igazolható, a hatás néha éppen fordított. A kép teljességéhez a természetes szelekció hatását is figyelembe kell venni. Az sem mindig előnyös, ha az ivaros szaporodás növeli az utódok változékonyságát. A sarlósejtes vérszegénységért felelős allél a homozigóta (SS) emberekben a vér oxigénszállító képességét csökkenti, a vörösvérsejtek jellegzetes, sarló alakú elváltozását okozva. A maláriával régebb óta sújtott területeken megfigyelték hogy a heterozigóta egyedek (Aa) kevésbé betegszenek meg ebben a fertőzésben, ez a szelekciós nyomás a heterozigóták magasabb arányát eredményezi. Az Aa genotípusú szülőpárok utódaiban viszont ismét megjelennek az alacsonyabb rátermettségű AA és az aa genotípusok. Az ivaros szaporodás evolúciós előnyeinek mérlegeléséhez a rekombinálódás kockázatán kívül az állatvilágban a párválasztással, udvarlással járó energiaráfordítást is számításba kell venni.” |
Javítás |
Az ivaros szaporodás elsődleges előnye a növekvő genetikai változatosság. Emellett azonban az állatvilágban a párválasztással, udvarlással járó energiaráfordítást is számításba kell venni. |
Indoklás |
A törlendő rész zavaros és inkorrekt. A sarlósejtes vérszegénység szempontjából heterozigóák malária elleni védettsége nem a rekombináció hátrányát, hanem épp ellenkezőleg, az előnyét mutatja. Értelemzavaró hiba továbbá, hogy a sarlósejtes vérszegénységben szerepet játszó allélok először S, majd A betűvel vannak jelölve (ami azért is megzavarhatja a diákokat, mert összekeverhetik az A allélt az A vércsoportért felelős alléllal.) |
Javítandó rész |
Az 5. ábra úgy értelmezhető, mintha a kék színű képlet lenne a tüsző, holott az valójában a tüszőben kialakuló, folyadékkal telt üreg. |
Javítás |
A fekete vonalaknak a halványrózsaszín kontúrra kéne mutatniuk, és a kontúrt meg kellene erősíteni. |
Oldalszám: 137. oldal |
Témakör, téma |
III. Az emberi nemek és a szaporodás |
Javítandó rész |
“Ennek magas szintje hatására a petesejt körüli hámsejtek progeszteront termelnek, amelyek enzimeket aktiválnak és így előidézik a tüszőrepedést, az ovulációt. |
Javítás |
Ennek magas szintje hatására bekövetkezik a tüszőrepedés (ovuláció), amelynek során a petesejt és a körülötte lévő tüszőhámsejtek elhagyják a petefészket és bekerülnek a petevezetőbe. A tüsző nagy része a petefészekben marad és a hátramaradt tüszőhámsejtek a továbbiakban progeszteron hormont termel. A tüsző visszamaradt részét nevezzük sárgatestnek. |
Indoklás |
Javítandó rész |
“A hímivarmirigy a here, páros szerv (7. ábra), a hasüregen kívül, a herezacskóban található, mivel normális működéséhez a maghőmérséklet néhány °C-kal alacsonyabb hőmérséklet szükséges.” |
Javítás |
A hímivarmirigy a here, amely páros szerv, és a hasüregen kívül, a páratlan herezacskóban található. A hasüregen kívüli helyzet biztosítja a maghőmérsékletnél néhány °C-kal alacsonyabb hőmérsékletet, amely a hímivarsejtek optimális fejlődéséhez szükséges. |
Indoklás |
A javítandó szöveg zavaros, nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. |
Javítandó rész |
7. Ábra: “húgyholyag” |
Javítás |
húgyhólyag |
Oldalszám: 138. oldal |
Témakör, téma |
III. Az emberi nemek és a szaporodás |
Javítandó rész |
“Ezek falában képződnek a hímivarsejtek” |
Javítás |
“Ezek belsejében képződnek a hímivarsejtek” |
Indoklás |
A hímivarsejtek a herecsatornácskák csírahámrétegében keletkeznek, amit félrevezető a herecsatornácskák falának nevezni. |
Javítandó rész |
“Az ondóhólyagok és a prosztata váladéka a spermiumokkal együtt alkotja az ondót (sperma).” |
Javítás |
Az ondóhólyagok, a prosztata és a Cowper-mirigyek váladéka a spermiumokkal együtt alkotja az ondót (sperma). |
Indoklás |
Az ondóváladék termeléséhez a Cowper-mirigyek is hozzájárulnak, amelyek a későbbiekben szerepelnek is a szövegben. |
Javítandó rész |
“A fiúk szervezetében 16–18 éves életkor tájékán a hipotalamusz serkentő hormonjának (GnRH) hatására a hipofízis elülső lebenyében tüszőérés-serkentő hormon (FSH) és sárgatestképző hormon (LH) termelődik.” |
Javítás |
A fiúk szervezetében 16–18 éves életkor tájékán a hipotalamusz serkentő hormonjának (GnRH) hatására a hipofízis elülső lebenyében tüszőérés-serkentő hormon (FSH) és sárgatestserkentő hormon (LH) termelődik. |
Indoklás |
Az LH magyar neve sárgatestserkentő hormon (a szöveg más részein helyesen szerepel). |
Javítandó rész |
8. ábra: Javítandó: “mellékkere” és “herecstorna” |
Javítás |
mellékhere és herecsatorna |
Oldalszám: 139. oldal |
Témakör, téma |
III. Az emberi nemek és a szaporodás |
Javítandó rész |
11. ábra: Javítandó: “meiózis (első fázis)” és “meiózis (számfelező fázis)” |
Javítás |
meiózis (első, számfelező osztódás) és meiózis (második osztódás) |
Indoklás |
A kromoszómaszám feleződése - mint az a 2n/n jelölésből is kiderül - nem a második, hanem az első osztódás során következik be. Fázis helyett pedig célszerűbb az osztódás kifejezést használni, ezzel is hangsúlyozva, hogy a meiózis során két egymást követő osztódás következik be. |
Oldalszám: 140. oldal |
Témakör, téma |
III. Az emberi nemek és a szaporodás |
Javítandó rész |
14. Ábra: Javítandó: “A hímivarsejtek keletkezésének folyamata (spermatogenezis)” Javítás: “A megtermékenyítés lépései” Javítandó: “akromszóma (benne burkot lazító enzimek)” Javítás: “akroszóma (benne a peteburkot emésztő enzimek)” Indoklás: a javítandó szöveg nem eléggé szakszerű Javítandó: “petesejt prazmája” Javítás: “petesejt citoplazmája” Javítandó: “tüsző sejtek” Javítás: “tüszőhámsejtek” |
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.