Varga Máté, PhD, habilitált egyetemi docens, Genetika Tanszék
|
Oldalszám: 245. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
“A latin parentes szó szülőket jelent, ezért P betűvel jelölte a genetikai táblázatokban (Punnett-táblázat) a szülői nemzedéket. Hasonlóan az utódokra vonatkozó latin filiales, fiúi szóból ered az általa alkalmazott jelölés az első vagy a második utódnemzedékre: F1, illetve F2.” |
|
Javítás |
|
A latin parentes szó szülőket jelent, ezért P betűvel jelöjük a genetikai a szülői nemzedéket. Hasonlóan az utódokra vonatkozó latin filiales, fiúi szóból ered azaz első vagy a második utódnemzedék elnevezése F1, illetve F2. A diploid szervezetek genetikai keresztezését klasszikusan Punnett-táblázatok segítségével írjuk fel, ahol az első sorban, illetve oszlopban a szülői ivarsejtek lehetséges genotípusa szerepel, a többi négyzetben pedig az ezek kombinálódásával létrejövő genotípus (59.3 ábra). |
|
Indoklás |
|
Nem világos az eredeti szövegben kire vonatkozik az egyes szám harmadik személy, de maga Mendel nem használta ezeket a rövidítéseket (http://cjgpb.agriculturejournals.cz/pdfs/cjg/2014/02/02.pdf), Punnett táblát pedig még annyira sem, hiszen Reginald Punnett csak 1905-ben, jóval Mendel halála után vezette be ezt a jelölést. A Punnett-tábla magyarázata hasznos lehet az egyértelműsítéshez.kifejezést használni, ezzel is hangsúlyozva, hogy a meiózis során két egymást követő osztódás következik be. |
|
Javítandó rész |
|
59.4 ábra, F1 szülők genotípusa: AA és Aa |
|
Javítás |
|
Aa és Aa |
|
Indoklás |
|
A felírt Punnett-táblázat alapján is látható, hogy a “hasadás törvénye” vizsgálata során heterozigóta szülőket keresztezünk. |
|
Oldalszám: 246. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
“Az F2 nemzedékben a heterozigóták utódainak háromnegyed részére….” |
|
Javítás |
|
“Az F1 egyedek keresztezéséből létrejövő F2 nemzedékben a heterozigóták utódainak háromnegyed részére….” |
|
Indoklás |
|
Az egyértelműsítés miatt fontos lehet leszögezni, hogy az F2 nemzedék az F1 egyedek keresztezésével jönnek létre. |
|
Javítandó rész |
|
“A vizsgálathoz felhasznált homozigóta szülők közül a domináns hím jellegű sima AA és sárga BB tulajdonságpárokkal rendelkezett. A recesszív női tulajdonságpárjaira a ráncos aa és a zöld bb volt a jellemző (59.6. ábra). “ |
|
Javítás |
|
“A vizsgálathoz felhasznált szülők közül a hímivarú növények homozigóták voltak a sima (AA) és sárga (BB) tulajdonságpárokra. A homozigóta nőivarú növényekre pedig a ráncos (aa) és a zöld (bb) tulajdonságpár volt a jellemző (59.6. ábra).“ |
|
Indoklás |
|
Az eredeti mondat nehezen értelmezhető |
|
Javítandó rész |
|
“Mint az várható volt, az F1 nemzedék mindegyik tagja egyforma lett.“ |
|
Javítás |
|
Mint az várható volt, az F1 nemzedék mindegyik tagja, mind genetikai összetételét tekintve (heterozigóta), mind jellegeiben egyforma lett. |
|
Indoklás |
|
A javasolt javítás az egyértelműsítés miatt fontos. |
|
Javítandó rész |
|
59.6 ábra - Az alsó két sorban a genotípusok felírása és a borsók kinézete |
|
Javítás |
|
A latin parentes szó szülőket jelent, ezért P betűvel jelöjük a genetikai a szülői nemzedéket. Hasonlóan az utódokra vonatkozó latin filiales, fiúi szóból ered azaz első vagy a második utódnemzedék elnevezése F1, illetve F2. A diploid szervezetek genetikai keresztezését klasszikusan Punnett-táblázatok segítségével írjuk fel, ahol az első sorban, illetve oszlopban a szülői ivarsejtek lehetséges genotípusa szerepel, a többi négyzetben pedig az ezek kombinálódásával létrejövő genotípus (59.3 ábra). |
|
Indoklás |
|
Nem világos az eredeti szövegben kire vonatkozik az egyes szám harmadik személy, de maga Mendel nem használta ezeket a rövidítéseket (http://cjgpb.agriculturejournals.cz/pdfs/cjg/2014/02/02.pdf), Punnett táblát pedig még annyira sem, hiszen Reginald Punnett csak 1905-ben, jóval Mendel halála után vezette be ezt a jelölést. A Punnett-tábla magyarázata hasznos lehet az egyértelműsítéshez.kifejezést használni, ezzel is hangsúlyozva, hogy a meiózis során két egymást követő osztódás következik be. |
|
Javítandó rész |
|
59.4 ábra, F1 szülők genotípusa: AA és Aa |
|
Javítás |
|
Javasolt javítás: - aB x Ab - AaBb - aB x aB - aaBB (a borsó sárga és ráncos kellene legyen) - aB x ab - aaBb (a borsó sárga és ráncos kellene legyen) - ab x aB - aaBb (a borsó sárga és ráncos kellene legyen) |
|
Indoklás |
|
A szerzők hibásan írták fel a Punnett táblát. |
|
Javítandó rész |
|
“A heterozigótákat egymással keresztezve az F2 nemzedékben 9 különböző genetikai összetétel és 4 eltérő jelleg jelent meg.” |
|
Javítás |
|
A heterozigótákat egymással keresztezve az F2 nemzedékben 9 különböző genetikai összetétel (genotípus) és 4 eltérő jelleg (fenotípus) jelent meg. |
|
Indoklás |
|
A szakszavak bevezetése itt talán segíthet a későbbi szövegértésben. |
|
Oldalszám: 247. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
“Ha a genetikai táblázatot egy keresztvonallal négy csoportra osztjuk, mindegyik csoporton belül a megjelent tulajdonság 3 : 1 arányú megoszlását is tapasztalhatjuk.“ |
|
Javítás |
|
Ha a genetikai táblázatot egy keresztvonallal négy csoportra osztjuk, mindegyik csoporton belül egy-egy tulajdonság 3 : 1 arányú megoszlását is tapasztalhatjuk. |
|
Indoklás |
|
A táblázatban csak a színre igaz az aktuális megfogalmazás, a ráncosságra pl. nem. |
|
Javítandó rész |
|
“két olyan tulajdonságpár is egymás mellé került az utódokban, amelyek az eredeti szülői kromoszómákban együtt nem találhatók meg” |
|
Javítás |
|
két olyan tulajdonságpár is egymás mellé került az utódokban, amelyek az eredeti szülői genetikai állmonyokban együtt nem találhatók meg |
|
Indoklás |
|
A kromoszómára való utalás zavaró lehet, hiszen felveti a kapcsolt öröklődés és a rekombináció lehetőségét. |
|
Javítandó rész |
|
“A ráncos–sárga és a sima–zöld tulajdonságpárok megjelenése Mendelt arra a következtetésre juttatta, hogy a két tulajdonság négy ivarsejtbe kerülő örökítőanyaga egymástól teljesen függetlenül és véletlenszerűen kombinálódhat, így teljesen új tulajdonságegyütteseket hozhat létre.” |
|
Javítás |
|
A ráncos–sárga és a sima–zöld tulajdonságpárok megjelenése Mendelt arra a következtetésre juttatta, hogy a két tulajdonságot kódoló “faktorok” függetlenül és véletlenszerűen kombinálódhatnak az ivarsejtek létrejöttekor, így teljesen új tulajdonságegyütteseket hozhat létre. |
|
Indoklás |
|
A jelenlegi megfogalmazás nem teljesen egyértelmű. |
|
Javítandó rész |
|
“A függetlenül kombinálódó tulajdonságpárok esetén az F2 nemzedékben egy tulajdonságpár 3, két tulajdonságpár 9, három tulajdonságpár 27, míg n tulajdonságpár 3n kombinációt eredményezhet.” |
|
Javítás |
|
A függetlenül kombinálódó tulajdonságpárok esetén az F2 nemzedékben egy tulajdonságpár 3, két tulajdonságpár 9, három tulajdonságpár 27, míg n tulajdonságpár 3n kombinációt eredményezhet. |
|
Indoklás |
|
Az aktuális szöveg egy typot tartalmaz, a helyes képlet így nem 3n, hanem 3n |
|
Oldalszám: 248. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
“A genotípus lehet homozigóta (AA vagy aa) vagy heterozigóta (Aa).” |
|
Javítás |
|
A genotípus lehet homozigóta domináns (AA), homozigóta recesszív (aa) vagy heterozigóta (Aa). |
|
Indoklás |
|
Egyértelműsítés. |
|
Oldalszám: 249. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
“Az F1 nemzedék az uniformitás törvényének megfelelően csak heterozigóta Vv genotípusú és feketetarka fenotípusú egyedekből állt.” |
|
Javítás |
|
A homozigóta VV és vv szülők (P) keresztezésével kialakuló F1 nemzedék az uniformitás törvényének megfelelően csak heterozigóta Vv genotípusú és feketetarka fenotípusú egyedekből állt. |
|
Indoklás |
|
Egyértelműsítés. |
|
Javítandó rész |
|
“Az F2 nemzedékben az allélpárok hasadása után 3 : 1 arányban jelentek meg a domináns feketetarka és a recesszív vöröstarka szarvasmarhák.” |
|
Javítás |
|
Az F2 nemzedékben az allélpárok hasadása után 3 : 1 arányban jelentek meg a domináns fenotípusú feketetarka és a recesszív fenotípusú vöröstarka szarvasmarhák. |
|
Indoklás |
|
Egyértelműsítés. |
|
Javítandó rész |
|
“A 75% fekete fenotípusú nyulak közül azonban nem lehet tudni azt, hogy melyik homozigóta és melyik heterozigóta genotípusú.” |
|
Javítás |
|
A 75% fekete fenotípusú nyulak közül azonban nem lehet tudni azt, hogy melyik homozigóta domináns és melyik heterozigóta genotípusú. |
|
Indoklás |
|
Egyértelműsítés. |
|
Javítandó rész |
|
“Ellenben, ha az ismeretlen domináns genotípusú egyed heterozigóta volt, az utódok között 50%-ban a recesszív genotípus is meg fog jelenni.” |
|
Javítás |
|
Ellenben, ha az ismeretlen domináns genotípusú egyed heterozigóta volt, az utódok között 50%-ban a recesszív fenotípus is meg fog jelenni. |
|
Indoklás |
|
Összekeveredik a genotípus és a fenotípus. |
|
Oldalszám: 251. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
“Különböző virágszínű egyedeiben a virág színének öröklődéséért egyetlen allélpár a felelős.“ |
|
Javítás |
|
Különböző virágszínű egyedeiben a virág színének öröklődéséért egyetlen gén két allélja a felelős. |
|
Indoklás |
|
Egyértelműsítés. |
|
Oldalszám: 252. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
“az F2 nemzedék tagjai 1 : 2 : 1 arányban hasadnak domináns, illetve recesszív fenotípusra, amiből a két heterozigóta a nem teljes értékű domináns fenotípusú rózsa- szín lesz (61.1–2. ábra).“ |
|
Javítás |
|
az F2 nemzedék tagjai 1 : 2 : 1 arányban hasadnak (domináns) piros, rózsaszín, illetve (recesszív) fehér fenotípusra, amiből a két heterozigóta a nem teljes értékű domináns fenotípusú rózsaszín lesz (61.1–2. ábra). |
|
Indoklás |
|
Egyértelműsítés. |
|
Oldalszám: 253. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
“A genetikai kutatások megindulását követően hamar kiderült, hogy a gének többsége uralkodó és lappangó viszonyban van egymással, az intermedier vagy a kodomináns öröklődésmenet sokkal ritkább.” |
|
Javítás |
|
A genetikai kutatások megindulását követően hamar kiderült, hogy egy-egy gén alléljainak többsége uralkodó és lappangó (azaz domináns-recesszív) viszonyban van egymással, az intermedier vagy a kodomináns öröklődésmenet sokkal ritkább. |
|
Indoklás |
|
Egyértelműsítés. |
|
Oldalszám: 254. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
“Van azonban számos olyan eset is, amikor egyetlen tulajdonság kialakításában nem egy, hanem egynél több allélpár vesz részt.” |
|
Javítás |
|
Van azonban számos olyan eset is, amikor egyetlen tulajdonság kialakításában nem egy, hanem egynél több gén allélpárjai vesznek részt. |
|
Indoklás |
|
Egyértelműsítés. |
|
Javítandó rész |
|
“A hasadási arányuk a dihibrideknek megfelelő arányt mutatta, a diótarajúból 9, a rózsa- és borsótarajúból 3-3, míg a fűrészelt tarajúból 1 egységnyi kelt ki a tojásokból.“ |
|
Javítás |
|
A hasadási arányuk a két allélpárra egyaránt heterozigóta (dihibrideknek is nevezett) szülők utódaira megfelelő arányt mutatta, a diótarajúból 9, a rózsa- és borsótarajúból 3-3, míg a fűrészelt tarajúból 1 egységnyi kelt ki a tojásokból. |
|
Indoklás |
|
Egyértelműsítés, a dihibrid fogalom nem volt korábban bevezetve. |
|
Oldalszám: 255. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
62.1 ábra: A szövegben Aa és Bb jelöli az allélpárokat, itt pedig Rr és Bb. |
|
Javítás |
|
Javasolt javítás: vagy a szövegben, vagy az ábrán cserélni a jelölést. |
|
Indoklás |
|
Egyértelműsítés. |
|
Javítandó rész |
|
“A hemoglobin előállításáért felelős allélpár megváltozása kihat a hemoglobin térszerkezetére.” |
|
Javítás |
|
A hemoglobin előállításáért felelős gén megváltozása kihat a hemoglobin térszerkezetére. |
|
Indoklás |
|
A szövegkörnyezetben egyértelműen génre van utalás, az “allélpár” itt helytelen megfogalmazás. |
|
Oldalszám: 257. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
“Az eddigiekben csak olyan kétgénes keresztezéseket vizsgáltunk, amelyekben a két gén hatásának érvényre jutása között semmiféle kölcsönhatás nem volt. A gének azonban számos esetben befolyásolják egymás hatásának az érvényesülését.” |
|
Javítás |
|
Ahogy korábban, a tyúktaréj példáján is láthattuk, különböző gének számos esetben befolyásolhatják egymás hatásának az érvényesülését. |
|
Indoklás |
|
Az előző fejezetben már szerepel egy gén-gén interakció, így lehet arra hivatkozni. |
|
Javítandó rész |
|
“Ha A gén elnyomja B gén hatását, akkor domináns episztázisról beszélünk.“ |
|
Javítás |
|
Ha A gén domináns allélja (AA vagy Aa gentípus), elnyomja B gén hatását, akkor domináns episztázisról beszélünk. |
|
Indoklás |
|
Egyértelműsítés. |
|
Oldalszám: 258. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
“Más gének homozigóta recesszív alakban hozzák létre ugyanazt a fenotípust.” |
|
Javítás |
|
Más génpárok esetében mindkét génből legalább egy domináns allél szükséges a fenotípus megjelenéséhez. |
|
Indoklás |
|
Egyértelműsítés. |
|
Javítandó rész |
|
63.3 ábra |
|
Javítás |
|
Törlés |
|
Indoklás |
|
Jelen formában a táblázat azt sugallja, hogy bizonyos keresztezések esetében egyes genotípusokból több lesz, másokból pedig kevesebb, mint azt a Punnett táblázat alapján várnánk. |
|
Oldalszám: 259. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
“Az aaBB és az aaBb genotípus viszont három allélkombinációban színes tollazatot eredményez.” |
|
Javítás |
|
Az aaBB és az aaBb genotípus viszont mindkét allélkombinációban színes tollazatot eredményez. |
|
Indoklás |
|
A Punnett táblázatban valóban három celláról van szó, de valójában ez csak két allélkombináció. |
|
Oldalszám: 260. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
“A zigótában a haploidkészletek kromoszómái egymással homológ párokat képeznek.” |
|
Javítás |
|
A zigótában a szülői haploid kromoszómakészletek kromoszómái egymással homológ párokat képeznek. |
|
Indoklás |
|
Egyértelműsítés. |
|
Javítandó rész |
|
“A kétlaki növényekben és a váltivarú állatokban, valamint az emberben is a homológ kromoszómapárok közül az egyik párnak döntő szerepe van az ivar meghatározásában.“ |
|
Javítás |
|
A kétlaki növényekben és a váltivarú állatokban, így az emberben is, a homológ kromoszómapárok közül az egyik párnak sokszor döntő szerepe van az ivar meghatározásában. |
|
Indoklás |
|
Ez nem általános jelenség, nagyon sok poligénikus szexdeterminációs rendszert ismerünk. Továbbá az emberek a “váltivarú állatok” csoportjának részei. |
|
Javítandó rész |
|
“Mivel megtermékenyítéskor a kétféle típusú ivari kromoszóma találkozása egyenlő esélyű,” |
|
Javítás |
|
Mivel XY-rendszerben megtermékenyítéskor az X kromoszómát tartalmazó női ivarsejt egyenlő eséllyel találkozhat X, vagy Y kromoszómát hordozó hímivarsejttel, illetve ZW rendszerben a Z kromoszómát hordozó hímivarsejt egyenlő eséllyel találkozhat Z, vagy W kromoszómát hordozó női ivarsejttel, |
|
Indoklás |
|
Egyértelműsítés. |
|
Javítandó rész |
|
64.1 ábra, alsó panel |
|
Javítás |
|
A kék szín a ZZ genotípusú cellákban kellene legyen, a piros pedig ZW genotípusú cellákban. |
|
Oldalszám: 261. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
“A másik még az embrionális fejlődés korai szakaszában működésképtelenné válik, mivel DNS-molekulájában olyan változások következnek be, amelyek gátolják az információk átírását.” |
|
Javítás |
|
A másik még az embrionális fejlődés korai szakaszában működésképtelenné válik, mivel ezen a kromoszómán olyan (úgynevezett epigenetikai) változások következnek be, amelyek gátolják az információk átírását. |
|
Indoklás |
|
A jelenlegi szöveg, hibásan, azt sugallja, hogy genetikai változások vezetnek az inaktivációhoz. |
|
Javítandó rész |
|
64.4 ábra |
|
Javítás |
|
Javasolt javítások: - Bal felső Punnett tábla, jobb alsó sarok: XpY - Jobb felső Punnett tábla: az alsó női gaméta genotípusa: Xf - Bal alsó Punnett tábla: mindkét női gaméta Xf, illetve a hím utódok esetében a háttérszín fehér Jobb alsó Punnett tábla: jobb alsó cella (XfXf genotípus) fehér háttérszínű kellene legyen. |
|
Indoklás |
|
Jelen formájában hibás az ábra |
|
Oldalszám: 262. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
64.5 ábra |
|
Indoklás |
|
Nem világos, hogy melyik név kihez tartozik |
|
Oldalszám: 263. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
“Olvasmány - Házasodás az egyiptomi fáraóknál”, illetve “további rokonházasságok” |
|
Javítás |
|
Törlés |
|
Indoklás |
|
A beltenyésztéssel foglalkozó fejezeteknek nem világos milyen kapcsolatuk van a fejezet témájával, a nemhez kötött öröklődéssel. |
|
Oldalszám: 264. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
65.1 ábra |
|
Javítás |
|
Javaslat: a P és F1 sorok törlése az ábra tetején. |
|
Indoklás |
|
Jelenleg, zavaróan, úgy néz ki, mintha az F1 egyedek haploidok lennének és nem derül ki, hogy ezek az F1-ben létrejövő gaméták. |
|
Oldalszám: 265. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
“A hiányzó mennyiséget ugyanis a 0,4%-ban kihasadt új kombinációt jelentő színes és ráncos, valamint az ugyancsak 0,4%- ban kihasadt, szintén új kombinációt jelentő fakó sima szemű kukorica adta.“ |
|
Javítás |
|
A hiányzó mennyiséget ugyanis a rekombinációval keletkező, 0,4-0,4%-nyi színes és ráncos, valamint fakó és sima szemű kukorica adta. |
|
Indoklás |
|
A 65.2 ábrán szerepel a rekombináció kifejezés, ami a szövegben nincs bevezetve. |
|
Oldalszám: 266. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
“Sajnos a betegségekkel szembeni fogékonyságot és a kis terméshozamot előidéző gének is kapcsoltságban vannak az előzőekkel. Ezért a gyakorlatban nem lehet olyan lenfajtát nemesíteni, amelynek sárga a magburka, a magva bőségesen tartalmaz olajat, ellenálló a betegségekkel szemben és bőtermő.” |
|
Javítás |
|
Sajnos a betegségekkel szembeni fogékonyságot és a kis terméshozamot előidéző gének is kapcsoltságban vannak az előzőekkel (együttesen egy kapcsoltsági csoportot hoznak létre). Ezért nehézkes a gyakorlatban olyan lenfajtát nemesíteni, amelynek sárga a magburka, a magva bőségesen tartalmaz olajat, ellenálló a betegségekkel szemben és bőtermő is. |
|
Indoklás |
|
A következő bekezdések miatt fontos lenne a kapcsoltsági csoport fogalmának bevezetése. Illetve a lenfajták kapcsán pontosítani lehet a kijelentést. |
|
Javítandó rész |
|
“A mechanizmusából következik, hogy minél távolabb van a két gén a kromoszómán, annál valószínűbb, hogy a két homológ gén kicserélődik a homológ kromoszómák tagjai között.“ |
|
Javítás |
|
A mechanizmusából következik, hogy minél távolabb van a két gén a kromoszómán, annál valószínűbb, hogy a meiózis során a homológ kromoszómák átkereszteződnek köztük (ez a crossing-over jelensége) és kicserélik tartalmukat. |
|
Indoklás |
|
A következő mondat már hivatkozik a crossing-overre, de az még sehol nem volt korábban bevezetve. |
|
Javítandó rész |
|
“A genetikai térképezés igazi jelentőségét az adja meg, hogy általa válik lehetővé a génsebészet, vagyis az, hogy a gének tartalmát mesterségesen megváltoztathassák.” |
|
Javítás |
|
Törlés |
|
Indoklás |
|
Ez ebben a formában nem igaz. A fizikai térkép (praktikusan a genom szekvencia) valóban fontos, de az más. |
|
Oldalszám: 267. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Genetika |
|
Javítandó rész |
|
“Vannak olyan tulajdonságbeli különbségek egy populáció egyedei között, amelyeket vagy méretekkel (pl. a testmagasság), vagy számokkal (pl. a tyúkok tojáshozama), vagy egyéb fokozatsorokkal lehet jellemezni (pl. a fenotípusok színsorozata).” |
|
Javítás |
|
Vannak olyan tulajdonságok amelyeket vagy egy folytonos skálán (pl. testmagasság, bőrszín árnyalat), vagy egy diszkrét (fokozat)sorozat elemeivel (pl. a tyúkok tojáshozama) lehet jellemezni. |
|
Indoklás |
|
Egyértelműsítés |
|
Javítandó rész |
|
“Fontos eltérés még, hogy érvényesülésüket befolyásolja a környezet hatása.” |
|
Javítás |
|
Fontos eltérés még, hogy érvényesülésüket nagyban befolyásolhatja a környezet hatása. |
|
Indoklás |
|
A jelenlegi megfogalmazás félrevezető, hiszen nem minden poligénes jelleget befolyásol a környezet. |
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
