Biológiatanár

Oldalszám: 16. oldal

Témakör, téma

Hogyan vizsgáld a természetet?

Javítandó rész:

1. ábra

Javítás:

a kép cseréje

Indoklás:

Olyan képre volna javasolt cserélni, ahol a hollók problémamegoldása látszódik. Ha ilyen nincs, akkor maradjon a kép

Oldalszám: 23. oldal

Témakör, téma:

Ember és természet

Javítandó rész:

Ennek egyik kiemelkedő példája Darwin  következtetése a fajok eredetére, amelyre a Galápagos-szigeteki pintyek egyedi jellegeinek összehasonlítása alapján jutott.

Javítás:

A mondat végére ábra beszúrása a Galapagos-szigeteki pintyekről, ha van ilyen.

Oldalszám: 24. oldal

Témakör, téma:

Ember és természet

Javítandó rész:

-változások, folyamatok vizsgálata, pl. vízlevonás hatására bekövetkező változások vagy a sejtosztódás folyamata.

Javítás:

-változások, folyamatok vizsgálata, pl. vízelvonás hatására bekövetkező változások vagy a sejtosztódás folyamata.

Indoklás:

elgépelés

Oldalszám: 24. oldal

Témakör, téma:

Ember és természet

Javítandó rész:

Példaként  a zsiráfok hosszú nyakára hivatkozott, amelyet a fák magasan lévő, ehető levelei utáni nyújtózkodás alakított ki.

Javítás:

Példaként  a zsiráfok hosszú nyakára hivatkozott, amelyet szerinte a fák magasan lévő, ehető levelei utáni nyújtózkodás alakított ki.

Indoklás:

Pontosítás

Oldalszám: 24. oldal

Témakör, téma:

Ember és természet

Javítandó rész:

Darwin evolúcióelmélete egészen más magyarázatot adott a fajok változására

és a környezethez való alkalmazkodásra.

Javítás:

Darwin evolúcióelmélete egészen más magyarázatot adott a fajok változására

és a környezethez való alkalmazkodásra. Elméletének lényege, hogy a természetben az élőlények egymással versengenek a fennmaradásért. A természetes szelekció útján mindig a legrátermettebb egyedek örökítik tovább génjeiket, a fajok pedig ezáltal egyre tökéletesebben alkalmazkodnak környezetükhöz.

Indoklás:

Darwin elméletének leírása hiányzott.

Ajánlott szakirodalom

forrás: Wikipedia

Oldalszám: 34. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 5. Víz, diffúzió, ozmózis

Javítandó rész

Molekuláris szerveződési szint jellemzi: kémiai kötésekkel kapcsolódó H- és O-atomok alkotják (1. ábra).

Javítás

A környezeti prekurzorok szerveződési szintjéhez tartozik: kémiai kötésekkel kapcsolódó H- és O-atomok alkotják (1. ábra).

Indoklás

A korábban bemutatott szerveződési szintek alapján a prekurzorokhoz tartozik.

Ajánlott szakirodalom

Nyitray László és Pál Gábor, ELTE A biokémia és molekuláris biológia alapjai, 2013., 22.o.

Oldalszám: 44. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 7. Lipidek

Javítandó rész

1. ábra telítetlen zsírsav molekulája

Javítás

1-1 db hidrogén eltávolítása szükséges a kettős kovalens kötést kialakító szénatomokról.

Indoklás

A neutrális zsírok ábrarészben a telítetlen zsírsavnál 5 vegyértékű szénatomok szerepelnek.

Oldalszám: 44. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 7. Lipidek

Javítandó rész

1. ábra foszfolipid molekulája

Javítás

A foszforsav molekularészben a foszforsav 4. oxigénatomját mindenképpen fel kellene tüntetni és csak utána csatolni a N-tartalmú szerves vegyületet.

Indoklás

Az ábra elhagyja a foszforsav molekularészlet 4. oxigénjét, holott az szervesen hozzátartozik a molekulához minden esetben.

Oldalszám: 44. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 7. Lipidek

Javítandó rész

1. ábra

Javítás

Karotinoid feltüntetése

Indoklás

Mivel a szövegben a neutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok és karotinoidok szerepelnek az ábrára is ajánlott lenne egy karotinoid feltüntetése.

Oldalszám: 44-45. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 7. Lipidek

Javítandó rész

A lipidek, más szóval zsírszerű anyagok változatos szerkezetű szerves vegyületek, közös tulajdonságuk, hogy mindegyikük oldódik apoláris oldószerekben (1. ábra).

A lipidekben jut a legtöbb hidrogénatom egy szénatomra, így ezek képesek egységnyi tömegben (1 gramm) a legtöbb energiát tárolni. A neutrális zsírok a három szénatomos alkohol, a glicerin és nagy szén atomszámú zsírsavak összekapcsolódásával képződnek, másik nevük éppen ezért triglicerid. A zsírok szobahőmérsékleten szilárd, az olajok folyékony halmazállapotúak. A zsírok többnyire állati, az olajok többnyire növényi eredetűek. Raktározott tápanyagok, az állati szervezetekben a zsírszövet sejtjeiben halmozódnak fel nagyobb mennyiségben. Szerepük van továbbá a hőszigetelésben, a mechanikai védelemben és a zsírban oldódó vitaminok raktározásában.

Javítás

A lipidek, más szóval zsírszerű anyagok változatos szerkezetű szerves vegyületek, közös tulajdonságuk, hogy mindegyikük oldódik apoláris oldószerekben (1. ábra).

A lipideket kémiai felépítésük alapján különböző csoportba soroljuk. A neutrális zsírok a három szénatomos alkohol, a glicerin és nagy szén atomszámú zsírsavak összekapcsolódásával képződnek, másik nevük éppen ezért triglicerid. A zsírok szobahőmérsékleten szilárd, az olajok folyékony halmazállapotúak. A zsírok többnyire állati, az olajok többnyire növényi eredetűek. A szervezetet felépítő molekulák közül a trigliceridekben jut a legtöbb hidrogénatom egy szénatomra, így ezek képesek egységnyi tömegben (1 gramm) a legtöbb energiát tárolni. Éppen ezért a szervezet raktározott tápanyagai, az állati szervezetekben a zsírszövet sejtjeiben halmozódnak fel nagyobb mennyiségben. Szerepük van továbbá a hőszigetelésben, a mechanikai védelemben és a zsírban oldódó vitaminok raktározásában.

Indoklás

A lipidek változatos szerkezetű vegyületek, nem minden tagjára igaz, hogy egy szénatomjára több hidrogénatom jut, mint pl. a szénhidrátok esetén. Tehát a mondat nem a lipidekre, hanem inkább a trigliceridekre vonatkozik, melyek egyik funkciója az energiatárolás.

Oldalszám: 45. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 7. Lipidek

Javítandó rész

A foszfatidok molekuláiban a glicerinhez két zsírsavmolekula és egy foszforsav-molekula kapcsolódik. A foszforsavhoz még egy erősen poláris, nitrogéntartalmú szerves molekula is csatlakozik. A foszfatidmolekula zsírsavakat tartalmazó része apoláris, többi része pedig poláris jellegű. A foszfatidok tehát apoláris és poláris oldószerekben is oldódnak. E tulajdonságuknak köszönhetően a sejtek és a sejtalkotók határolóhártyáinak, a biológiai membránoknak a kialakításában vesznek részt. A szteroidok közös tulajdonsága, hogy molekulájukban jellegzetes gyűrűs szerkezet, a szteránváz található, ezért is stabil molekulák. Közéjük tartozik a koleszterin, amely a biológiai membránok alkotórésze, valamint az epesav, ami a zsírok emésztését segíti. A szteroidok között vannak hormonok (pl. tesztoszteron, progeszteron, ösztrogén) és vitaminok is (pl. D-provitamin). A karotinoidok színes vegyületek. Vannak köztük növényi színanyagok, amelyek képesek elnyelni a fényenergiát, így fontosak a fotoszintézisben (xantofill, karotin). A karotinoidok származéka az A-vitamin is, ami kulcsfontosságú a látásban.

Javítás

A „szteroidok” szó első betűje ne legyen döntve.; Foszfatidok, szteroidok és karotinoidok részt külön bekezdésben kellene kezdeni.

Indoklás

A tagolás elősegíti a könnyebb értelmezést.

Oldalszám: 45. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 7. Lipidek

Javítandó rész

A karotinoidok színes vegyületek.

Javítás

A karotinoidok színes vegyületek, melyek színüket a konjugált kettős kötés rendszernek köszönhetik.

Indoklás

Míg a többi lipid általános felépítését bemutatja a könyv, addig a karotinoidok szerkezetéről nem tesz említést.

Oldalszám: 48. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 8. Fehérjék

Javítandó rész

A fehérjéket (az emberi szervezetben) húszféle aminosav (monomer) építi fel.

Javítás

A fehérjéket (az emberi szervezetben) huszonegy féle aminosav (monomer) építi fel. A 21. szelenocisztein habár igen kevés fehérjében fordul elő, egyes enzimek (pl. glutation peroxidáz) megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen.

Indoklás

Az élővilág minden kategóriájában előfordul a szelenocisztein, melyik a fehérjéket alkotó 21. aminosav.

Ajánlott szakirodalom

Behzad Moghadaszadeh and Alan H. Beggs, Physiology (Bethesda). 2006 Oct; 21: 307–315., doi: 10.1152/physiol.00021.2006

Nyitray László és Pál Gábor, ELTE A biokémia és molekuláris biológia alapjai, 2013. 97.o.

Oldalszám: 50. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 8. Fehérjék

Javítandó rész

Húsz különböző aminosav vehet részt a felépítésükben (az emberi szervezetben):

Javítás

Huszonegy különböző aminosav vehet részt a felépítésükben (az emberi szervezetben):

Indoklás

A 21. szelenocisztein is részt vesz az emberi szervezetben a fehérjék felépítésében.

Ajánlott szakirodalom

Linda Johanssona, Guro Gafvelin, Elias, S.J.Arnér, Biochimica et Biophysica Acta (BBA) - General Subjects, Volume 1726, Issue 1, 30 October 2005, Pages 1-13

Oldalszám: 50. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 8. Fehérjék

Javítandó rész

- az aminosav oldalláncok közötti kötések és a fehérjeláncnak a környezetében lévő molekulákkal alkotott kölcsönhatásai révén alakul ki a harmadlagos, vagyis teljes térbeli szerkezet.

- az oldallánc és más molekulák között kapcsolat alakul ki.

Javítás

- az aminosav oldalláncok közötti kötések és a fehérjeláncnak a környezetében lévő molekulákkal alkotott kölcsönhatásai révén alakul ki a harmadlagos, vagyis teljes térbeli szerkezet.

- a több polipeptidláncból álló fehérjéket negyedleges szerkezettel jellemezhetjük

Indoklás

Az utolsó mondat benne szerepel az előzőben is. Ismétlés. Viszont a negyedleges szerkezetet nem említi az összefoglalásban.

Oldalszám: 50. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 8. Fehérjék

Javítandó rész

Az aminosavsorrend meghatározza a fehérjék harmadlagos (tér)szerkezetét, amely gyakorlatilag korlátlanul sokféle lehet, tehát az aminosavsorrend közvetve meghatározza a fehérje funkcióját is.

Javítás

Az aminosavsorrend meghatározza a fehérjék harmadlagos (tér)szerkezetét, mely nélkülözhetetlen a fehérjék megfelelő működéséhez, melyből az következik, hogy az aminosavsorrend közvetve meghatározza fehérjék funkcióját.

Indoklás

Abból, hogy a harmadlagos szerkezet korlátlanul sokféle lehet, nem következik, hogy az aminosavsorrend határozza meg a fehérje funkcióját.

Oldalszám: 50. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 8. Fehérjék

Javítandó rész

A saját fehérjéink felépítéséhez más élőlények fehérjéit bontjuk le, és az azokból nyert aminosavakat hasznosítjuk.

Javítás

Saját fehérjéink szintéziséhez szükséges aminosavakat a szervezet részben előállítja, részben pedig más élőlények fehérjéit bontjuk le és az azokból nyert aminosavakat hasznosítjuk.

Indoklás

Az emberi szervezet képes bizonyos aminosavak előállítására.

Oldalszám: 51. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 9. Nukleotidok és nukleinsavak

Javítandó rész

Az öt szénatomos cukor lehet ribóz (C₅H₁₀O₅) vagy dezoxiribóz (C₅H₁₀O₄), míg a N-tartalmú bázisok az adenin (A), citozin (C), timin (T), guanin (G), uracil (U). Ezek közül a timin, az uracil és a citozin kisebb méretű vázat (pirimidinváz), míg az adenin és a guanin nagyobb méretű vázat (purinváz) tartalmaznak (3–5. ábrák). A bázis elnevezés az alapvegyület (pirimidin és purin) kémhatásának bázikus jellegére utal.

Javítás

Az öt szénatomos cukor lehet ribóz (C₅H₁₀O₅) vagy dezoxiribóz (C₅H₁₀O₄) (3. ábra), míg a N-tartalmú bázisok az adenin (A), citozin (C), timin (T), guanin (G), uracil (U) (5. ábra). Ezek közül a timin, az uracil és a citozin kisebb méretű vázat (pirimidinváz), míg az adenin és a guanin nagyobb méretű vázat (purinváz) tartalmaznak (4. ábra). A bázis elnevezés az alapvegyület (pirimidin és purin) kémhatásának bázikus jellegére utal.

Indoklás

A ribóz és dezoxiribózra, valamint a bázisokra abban a mondatban kellene hivatkozni, ahol szó van róla. Ennek megfelelően viszont az ábrákat is át kellene számozni, hogy a szövegben az 5. ábra ne előzze meg a 4. ábrát.

Oldalszám: 51. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 9. Nukleotidok és nukleinsavak

Javítandó rész

5. ábra, guanin szerkezeti képlete.

Javítás

A többlet kötés elhagyása szükséges.

Indoklás

A purinváz 1. és 6. atomja között van egy plusz kötés feltüntetve, amit ki kell hagyni.

Oldalszám: 52. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 9. Nukleotidok és nukleinsavak

Javítandó rész

Más nukleotidok képesek a hidrogén szállítására, pl. a NAD+ (nikotinamid-adenin-dinukleotid) s a NADP+ (nikotinamidadenin-dinukleotid-foszfát), amelyek a sejtek lebontó és a felépítő folyamataiban játszanak fontos szerepet.

Javítás

Más nukleotidok képesek a hidrogén szállítására, pl. a NAD+ (nikotinamid-adenin-dinukleotid) és a NADP+ (nikotinamidadenin-dinukleotid-foszfát), amelyek a sejtek lebontó és a felépítő folyamataiban játszanak fontos szerepet.

Indoklás

betűkihagyás

Oldalszám: 56. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 10. Enzimek és működésük

Javítandó rész

Az enzimek fajlagosak, ami azt jelenti, hogy egy adott enzim csak meghatározott anyagokat (szubsztrát) köt meg, és csak meghatározott átalakításokat (kémiai reakciókat) végez el az anyagokkal.

Javítás

Az enzimek fajlagosak (specifikusak), ami azt jelenti, hogy egy adott enzim csak meghatározott anyagokat (szubsztrát) köt meg, és csak meghatározott átalakításokat (kémiai reakciókat) végez el az anyagokkal.

Indoklás

Több terminológia elterjedt.

Ajánlott szakirodalom

Nyitray László és Pál Gábor, ELTE A biokémia és molekuláris biológia alapjai, 2013. 223. oldal

Oldalszám: 57. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 10. Enzimek és működésük

Javítandó rész

2. ábra

Javítás

új ábra szükséges

Indoklás

A tankönyv szövege és az ábraaláírás ellentétes az ábra tartalmával. Az ábraaláírás alapján az enzimek általában csak egyféle kiindulási anyagot képesek megkötni (kulcs-zár hipotézis), míg az ábrán a „rossz” szubsztrátot is köti az enzim, csupán nem játszódik le a kémiai reakció.

Ajánlott szakirodalom

JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002.

Oldalszám: 57. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 10. Enzimek és működésük

Javítandó rész

Az enzimek általában fehérjemolekulák, amelyek több különböző térszerkezetet vehetnek fel. Az energia (ATP) hatására történő szerkezetváltozás az enzimaktivitás egyik kulcsa. Egy enzim általában csak egyféle reakcióban szerepel katalizátorként. Ez magyarázza, miért van sok különböző enzim: egy enzim – egy reakció. Az enzimek által katalizált reakciókban a kiindulási anyagok termékekké alakulnak (1. ábra). Megfigyelhető, hogy a kiindulási anyag (szubsztrát) beleillik az enzim egy részébe, a két molekula megközelítőleg a „kulcs-zár” elv alapján kapcsolódik. (Azért megközelítőleg, mert nem ennyire merev szerkezetekről van szó.) Csak a megfelelő alakú molekulák tudnak az enzimhez kapcsolódni, és csak ebben az esetben képes az enzim a reakciót végrehajtani (2. ábra). Amikor létrejön egy vagy több termék, azok elhagyják az enzimet, így lehetőséget adnak arra, hogy új, átalakítandó molekula kapcsolódjon az enzimhez.

Javítás

Az enzimek többsége fehérjemolekula. Egy enzim általában csak egyféle reakcióban szerepel katalizátorként. Ez magyarázza, miért van sok különböző enzim: egy enzim – egy reakció. Az enzimek által katalizált reakciókban a kiindulási anyagok termékekké alakulnak (1. ábra).

Ennek első lépésként a kiindulási anyagok (szubsztrátok) specifikusan kötődnek az enzimek (egy vagy több) szubsztrátkötő helyére. Ezután megtörténik a kémiai reakció, létrejön az egy vagy több termék, melyek elhagyják az enzimet, így lehetőséget adnak arra, hogy új, átalakítandó molekula kapcsolódjon az enzimhez (2. ábra).

A szubsztrát és enzim kötődésére különböző modelleket állítottak fel. A kulcs-zár modell

szerint az enzim felülete pont az inverze a szubsztrát felületének, a szubsztrát úgy illeszkedik az enzimbe, mint kulcs a zárba. Ezekben az esetekben a szubsztrát nélküli enzim szerkezete megegyezik a szubsztrát kötött enzim szerkezetével. Bizonyos enzimek esetén megfigyelték, hogy az enzim felülete nem pontosan inverze a szubsztráténak, és csak a kapcsolódás során alakul a szubsztrát formájára. Ezt a modellt indukált illeszkedés elméletnek hívjuk. A fluktuációs illeszkedés modell szerint az enzim molekulája számos konformáció között fluktuál, ezek közül a szubsztrát az aktív konformációjúhoz képes csak kötődni.

Indoklás

Nem didaktikus, különböző térszerkezetekről beszél, közben a kulcs-zár modellt hangsúlyozza. Ha a kulcs-zár modell említésre kerül, mindenképpen érdemes megemlíteni az indukált illeszkedés, valamint a fluktuációs illeszkedés modelljét is, főleg, hogy ez utóbbinak magyar vonatkozásai is vannak!

Ajánlott szakirodalom

JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002.

Orosz F, Vértessy B: Magyar tudomány 2013/2

Wunderlich Lívius, Szarka András: A biokémia alapjai, Typotex Kiadó 2014.

Oldalszám: 60. oldal

Témakör, téma

II. Az élővilág egysége: 10. Enzimek és működésük

Javítandó rész

Enzimek:

• Biológiai katalizátorok, amelyek lehetővé teszik, hogy a szervezet körülményei között (pl. viszonylag alacsony hőmérsékleten) nagy sebességgel menjenek végbe a biokémiai reakciók. • A kiindulási anyagok termékekké való átalakulását segítik, eközben pl. kis molekulákból nagy molekulákat építenek, vagy nagy molekulákat bontanak le kicsikké.

• Általában fehérjemolekulák, az átalakítandó anyag molekulájával megközelítőleg a „kulcs-zár” elv alapján kapcsolódnak.

• Az élőlények biokémiai folyamatainak biokatalizátorai az enzimek.

Javítás

Enzimek:

• Biológiai katalizátorok, amelyek lehetővé teszik, hogy a szervezet körülményei között (pl. viszonylag alacsony hőmérsékleten) nagy sebességgel menjenek végbe a biokémiai reakciók. • A kiindulási anyagok termékekké való átalakulását segítik, eközben pl. kis molekulákból nagy molekulákat építenek, vagy nagy molekulákat bontanak le kicsikké.

• Általában fehérjemolekulák, az átalakítandó anyag molekulájának kötődésére különböző elméletek születtek: „kulcs-zár” modell, indukált- és fluktuációs illeszkedés modellje.

Indoklás

Az első pont magába foglalja az utolsót is. Kulcs-zár elv nem magyarázza meg minden szubsztrát kötődését.