Biológiatanár

Oldalszám: 62. oldal

Témakör, téma

III. Sejt és genom: 11. Vírusok

Javítandó rész

virus

Javítás

vírus

Indoklás

Hosszú í-betűvel írjuk a vírusokat!

Oldalszám: 68. oldal

Témakör, téma

III. Sejt és genom: 12. Baktériumok

Javítandó rész

„Az Escherichia coli nevű baktérium osztódási ideje 20 perc.”

Javítás

Az Escherichia coli nevű baktérium osztódási ideje ideális körülmények között (40 ̊C és megfelelő tápviszonyok) 20 perc.

Indoklás

Körülmények jelentősen befolyásolják az osztódási időt!

Ajánlott szakirodalom

Márialigeti K. (szerk.): Bevezetés a prokarióták világába (2013)

Oldalszám: 68. oldal

Témakör, téma

III. Sejt és genom: 12. Baktériumok

Javítandó rész

„Alakjuk gömb, pálcika vagy csavart (2. ábra).”

„A baktériumsejteknek mozgásszervecskéjük, csillójuk vagy ostoruk lehet”

„Ha az életfeltételek kedvezőtlenné válnak, sejtjeik köré vastag burkot növesztenek, anyagcseréjük lecsökken. Ezt az állapotot nevezzük baktériumspórának, ebben a formában akár több évig is megőrizhetik életképességüket.”

„Számos prokarióta kis méretű, kör alakú DNS-molekulákat, plazmidokat is hordoz, amelyek alkalmazkodási előnyöket (pl. ellenállóságot egy vagy több antibiotikummal szemben) nyújthatnak egy adott környezetben, és ivaros szaporodásukat segíti. Ezek a plazmidok fontos szerepet játszanak a géntechnológiában.”

Javítás

Alakjuk lehet gömb, pálcika vagy csavart (2. ábra).

A baktériumsejtek csillók (ostorok) segítségével aktív mozgásra képesek.

Ha az életfeltételek kedvezőtlenné válnak, egyesek sejtjeik köré vastag burkot növesztenek, anyagcseréjük lecsökken. Ezt az állapotot nevezzük endospórás alaknak, ebben a formában akár több évig is megőrizhetik életképességüket.

Számos prokarióta kis méretű, kör alakú DNS-molekulákat, plazmidokat is hordoz, amelyek alkalmazkodási előnyöket (pl. ellenállóságot egy vagy több antibiotikummal szemben) nyújthatnak egy adott környezetben. Ezek a plazmidok fontos szerepet játszanak a géntechnológiában.

Indoklás

Sokféle morfológia jellemző a baktériumokra, érdemes lenne többet megadni, ábra formájában bemutatni!

A baktériumoknak nincs mozgásszervecskéjük!

Endospórát egyes baktériumok tudnak csak képezni!

A prokariótáknál nincs ivaros szaporodás, a mondatból törlendő!

Ajánlott szakirodalom

Márialigeti K. (szerk.): Bevezetés a prokarióták világába (2013), Elektronikus jegyzet

Oldalszám: 69. oldal

Témakör, téma

III. Sejt és genom: 12. Baktériumok

Javítandó rész

„A‑kemoszintézis során a baktériumsejtek egyes kémiai átalakulások energiáját hasznosítják szerves anyagaik egyszerű alkotórészekből történő előállításához.”

Javítás

A kemoszintézis során a baktériumsejtek szervetlen anyagok oxidálásával nyert energiáját használják szerves anyagaik egyszerű alkotórészekből történő előállításához.

Indoklás

Ilyen szervezeteknél fontos a szervetlen anyagok oxidálásából nyert energia nyerést hangsúlyozni!

Ajánlott szakirodalom

Márialigeti K. (szerk.): Bevezetés a prokarióták világába (2013)

Oldalszám: 70. oldal

Témakör, téma

III. Sejt és genom: 12. Baktériumok

Javítandó rész

„Az elektronmikroszkópban élo minták nem vizsgálhatók, csak különlegesen előkészített preparátumok.”

Javítás

Ma már a legmodernebb elektronmikroszkópban élő minták is vizsgálhatók, nemcsak különlegesen előkészített preparátumok.

Indoklás

pl.  környezetszimuláló SEM, vagy a kisvákuumú pásztázó elektronmikroszkópok

Oldalszám: 78. oldal

Témakör, téma

A DNS-től a tulajdonságokig

Javítandó rész

Fedezd fel! Szövegdobozon átírás képe - “RNS” helyett “mRNS”

Indoklás

Ha olyan RNS-ről van szó, ami egy fehérje aminosavsorrendjét határozza meg, akkor az konkrétan hírvivő, azaz messenger RNS (mRNS).

Oldalszám: 79. oldal

Témakör, téma

A DNS-től a tulajdonságokig

Javítandó rész

“a gén fogalmát: a DNS-molekula adott szakasza, amely egy vagy több funkcionális terméket, például valamilyen fehérjét kódol.”

Javítás

a gén fogalmát: a kromoszóma azon részeinek együttese, amelyek együttműködésre révén egy vagy több funkcionális termék (pl. fehérje) keletkezik a DNS molekula adott szakaszán bekövetkező átírás eredményeképp".

Indoklás

A gén fizikai definíciója nem egyszerű, de ha csak a kódoló részekre koncentrálunk, az azt jelenti, hogy a szabályozó részről elfeledkezünk, pedig ez is része a génnek, lásd itt is a következő bekezdést.

Javítandó rész

“Ebben az összefüggésben ugyanazon gén kettő vagy több tulajdonsághoz, betegséghez is tartozik (5. ábra).”

Javítás

Ebben az összefüggésben ugyanazon gén akár több tulajdonság, vagy betegség kialakulásában játszhat szerepet (5. ábra).

Indoklás

Az aktuális megfogalmazásban olyan, mintha minden gén két vagy több tulajdonsághoz “tartozna”. Ez nem minden génre igaz.

Oldalszám: 80. oldal

Témakör, téma

III. Sejt és genom: 13. A DNS-től a tulajdonságokig

Javítandó rész

7. ábra

Javítás

Metilált citozin 5. és 6. szénatom közötti kettős kötést javítani kell egyszeres kötésre

Indoklás

hibás képlet

Javítandó rész

“A DNS-ben nemcsak a bázissorrend fontos. Az egyik bázis (C-citozin) kétféle formában is előfordul (7. ábra). A metilcsoport hozzákapcsolódásával módosí(metilezett vagy metilált) C szakaszok nem íródnak át, némák. Amennyiben a metilált citozinok elvesztik a metiláltságukat, a szabályozott gén átíródása felszabadul a gátlás alól (8. ábra).”

Javítás

A DNS-ben nemcsak a bázissorrend a fontos, hanem az egyes bázisok kovalens módosításai is hordozhatnak információt. Mivel ezek módosítások, a konkrét bázissorrendet nem érintik, összességüket epigenetikai információnak nevezzük, megkülönböztetve a bázissorrendben levő genetikai információtól. A leggyakoribb ilyen típusú módosítás eukarióta élőlényekben a citozin (C) metilációja. Ahol ez csoportosan fordul elő, ott a metilcsoport hozzákapcsolódása nyomán kialakuló régiók nem íródnak át, némák. Ha ilyen régiókban a metilált citozinok elvesztik a metiláltságukat, a szabályozott gén átíródása felszabadul a gátlás alól (8. ábra).

Indoklás

A korábbi bekezdésben nincs feloldva, hogy miképp különbözik a genetikai és epigenetikai információ. A bekezdésben tárgyalt ún. CpG-metiláció eukariótákban fontos, de például prokariótákban az adenin metiláción van a hangsúly.

Oldalszám: 83. oldal

Témakör, téma

III. Sejt és genom: 13. A DNS-től a tulajdonságokig

Javítandó rész

9. és 10. ábra

Javítás

DNS, mRNS, tRNS, riboszóma feliratok feltüntetése szükséges.

Indoklás

Feliratok hiányoznak.

Oldalszám: 85. oldal

Témakör, téma

III. Sejt és genom: 14. A sejtciklus

Javítandó rész

1. ábra

Javítás

Cserélni szükséges.

Indoklás

Homályos, a sejtekben lejátszódó folyamatok alig láthatóak, G1-el jelöli a G2 fázist is. A szövegben említi, hogy az M betű jelölheti a mitózis és a meiózis folyamatát is, de a sejtciklus ábráján (1. ábra) nem M szerepel, hanem a mitózis felirat. Az ábra nem arányos, amennyiben a körcikkek az egyes fázisok idejét is jelzik, ld. mitózis ideje.

Oldalszám: 89. oldal

Témakör, téma

A DNS-től a tulajdonságokig

Javítandó rész

“Ilyenkor jutnak szerephez az ún. daganatelnyomó fehérjék,”

Javítás

Ilyenkor jutnak szerephez az ún. daganatelnyomó (avagy tumor szupresszor) fehérjék,

Indoklás

Szinte minden szakszövegben a “tumor szupresszor” kifejezés szerepel, így érdemes megismertetni a diákokat vele. A szövegben máshol (a következő bekezdésekben is) egyaránt szerepelnek a magyarosított és angolszász szakkifejezések.

Oldalszám: 90. oldal

Témakör, téma

A DNS-től a tulajdonságokig

Javítandó rész

“Az őssejtek különleges tulajdonsága, hogy osztódásuk során kétféle sejt jön létre: egy újabb őssejt (önmegújító képesség) és egy differenciált sejt.“

Javítás

Az őssejtek különleges tulajdonsága, hogy osztódásuk során kétféle sejt jön létre: egy újabb őssejt (önmegújító képesség) és egy másik sejt, amely ugyan képes osztódni, de összes utódsejtje egy, vagy több fajta differenciált sejtté alakul néhány sejtciklus múlva.

Indoklás

Az őssejtek osztódása után az új őssejtek mellett ún. “átmenetileg sokszorozódó” (“transit amplifying” - TA) sejtek jönnek létre és nem differenciált sejtek.

Javítandó rész

“Ez utóbbiak a legtöbb szövetben az összes sejt egy-két százalékát jelentik.”

Javítás

Míg az embrionális őssejtek szinte valamennyi sejttípusunkat képesek létrehozni, a felnőtt szervekben fellelhető őssejtek csak az adott szövetekre jellemző sejttípusokat hozzák létre, és a legtöbb szövetben az összes sejt egy-két százalékát jelentik.

Indoklás

Fontos hangsúlyozni, hogy a pluripotens embrionális őssejtekkel szemben, a szöveti őssejtek uni-, vagy multipotensek.

Oldalszám: 92. oldal

Témakör, téma

III. Sejt és genom: 15. A sejt felépítése és működése

Javítandó rész

Egyes sejteknek hatalmas sejtplazmanyúlványuk van: az emberi mozgatóidegsejt hossza a gerincvelőtől a nagyláb-ujjig több mint egy méter hosszú lehet.

Javítás

Egyes sejteknek hatalmas sejtnyúlványuk van: az emberi mozgatóidegsejt axonjának hossza a gerincvelőtől a nagyláb-ujjig több mint egy méter lehet.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, mert az axon nem csak a sejtplazma nyúlványa, hanem a plazmamembrán is borítja.

Oldalszám: 93. oldal

Témakör, téma

III. Sejt és genom: 15. A sejt felépítése és működése

Javítandó rész

Benne találhatók a kromoszómák, illetve a sejt DNS-ének döntő többsége.

Javítás

Benne találhatók a kromoszómák, melyek a sejt DNS-ének döntő többségét tartalmazzák.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, úgy érthető mintha a kromoszómák nem DNS-ből állnának.

Oldalszám: 94. oldal

Témakör, téma

III. Sejt és genom: 15. A sejt felépítése és működése

Javítandó rész

Kettős hártyával határolt, önálló DNS-sel, riboszómákkal, enzimekkel rendelkező sejtalkotó.

Javítás

Kettős hártyával határolt, saját DNS-t is tartalmazó, riboszómákkal, enzimekkel rendelkező sejtalkotó.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, úgy érthető mintha a mitokondrium teljesen önálló lenne és csak a saját DNS-e kódolná az összes fehérjéjét.

Ajánlott szakirodalom

Kovács János, ELTE Összehasonlító anatómiai előadások I., Sejttan, 1999.

Oldalszám: 94. oldal

Témakör, téma

III. Sejt és genom: 15. A sejt felépítése és működése

Javítandó rész

Hártya határolja, bontó enzimeket tartalmaz, a sejt nem szükséges anyagait, illetve a kívülről sejtbe jutó egyes anyagokat (pl. baktériumok anyagai) bontja le.

Javítás

Hártya határolja, bontó enzimeket tartalmaz, a sejt hibás vagy feleslegessé vált anyagait, illetve a kívülről sejtbe jutó egyes anyagokat (pl. baktériumok anyagai) bontja le.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, úgy érthető mintha a sejt egyes anyagai szükségtelenek lennének.

Ajánlott szakirodalom

Kovács János, ELTE Összehasonlító anatómiai előadások I., Sejttan, 1999.

Oldalszám: 94. oldal

Témakör, téma

III. Sejt és genom: 15. A sejt felépítése és működése

Javítandó rész

Kettős hártyával határolt, önálló DNS-sel, riboszómákkal, enzimekkel rendelkező sejtalkotó.

Javítás

Kettős hártyával határolt, saját DNS-t is tartalmazó, riboszómákkal, enzimekkel rendelkező sejtalkotó.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, úgy érthető mintha a zöld színtest teljesen önálló lenne és csak a saját DNS-e kódolná az összes fehérjéjét.

Ajánlott szakirodalom

Kovács János, ELTE Összehasonlító anatómiai előadások I., Sejttan, 1999.

Oldalszám: 95. oldal

Témakör, téma

III. Sejt és genom: 15. A sejt felépítése és működése

Javítandó rész

Aktív mozgásra képes plazmanyúlványok.

Javítás

Aktív mozgásra képes sejtnyúlványok.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, mert az ostor és a csilló nem csak a sejtplazma nyúlványa, hanem a plazmamembrán is borítja.

Oldalszám: 95. oldal

Témakör, téma

III. Sejt és genom: 15. A sejt felépítése és működése

Javítandó rész

Például a sejtmozgásokban van szerepük: a légcső csillós hámja a garat felé mozgatja a porral, korommal, baktériumokkal szennyezett nyálkaréteget.

Javítás

Például a sejtmozgásokban van szerepük: a légcső hámjának csillói a garat felé mozgatják a nyálkaréteget, melybe beletapadnak a levegőből a szennyeződések (por, korom, baktériumok).

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan.

Oldalszám: 101. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 16. Növényi szövetek. 17. A zárva termő növények szerveinek szövettana

Javítandó rész

"A fiatal bőrszövet egy sejtréteg vastagságú, és sejtjei nem tartalmaznak (a gázcserenyílás zárósejtjeit kivéve) zöld színtesteket (4. ábra)."

Javítás

A fiatal bőrszövet egy sejtréteg vastagságú, és sejtjei többnyire nem tartalmaznak (a gázcserenyílás zárósejtjeit kivéve) zöld színtesteket (4. ábra).

Indoklás

Több, az iskolai gyakorlatokban is használt, növény (pl. kanadai átokhínár, kisvirágú nebáncsvirág) bőrszöveti sejtjei is tartalmaznak zöld színtesteket.

Ajánlott szakirodalom

Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 105-128.o

Oldalszám: 102. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 16. Növényi szövetek. 17. A zárva termo növények szerveinek szövettana

Javítandó rész

"Az egyéves hajtásokat elsődleges bőrszövet borítja, a többéves hajtásokon másodlagos bőrszövetet, héjkérget figyelhetünk meg (8. ábra). A héjkéreg a fa vastagodása során az egyre inkább kifelé tolódó és közben felhasadozó, elhalt szövetrétegek mellett tartalmaz sebszövetet is. Ez utóbbit osztódóképességüket visszanyert sejtek hozzák létre."

Javítás

Az egyéves hajtásokat elsődleges bőrszövet borítja, a másodlagosan vastagodó hajtásokon másodlagos bőrszövetet, parakérget figyelhetünk meg. A harmadlagos bőrszövet a héjkéreg (8. ábra) a fa vastagodása során az egyre inkább kifelé tolódó és közben felhasadozó, elhalt szövetrétegek mellett tartalmaz sebszövetet is. Ez utóbbit osztódóképességüket visszanyert sejtek hozzák létre.

Indoklás

A szövegrész rosszul értelmezi a másodlagos bőrszövetet, összekeveri a harmadlagossal.

Ajánlott szakirodalom

Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 105-128.o

Oldalszám: 103-104. oldalak

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 16. Növényi szövetek. 17. A zárva termő növények szerveinek szövettana

Javítandó rész

A szállítószöveteket ismertető szöveg összekeveri a régi nomenklatúrát és az ezen alapuló hibás értelmezést az új szakmailag korrekt ismeretekkel. Ennek megfelelően például ugyanazt a fogalmat hol szállítószövetként, hol szállítószövetekként említi. A farész és a háncsrész esetében nem hangsúlyozza ki, hogy ezek szállító szövet típusok, így megerősíti azt a tévhitet, miszerint  a farész és a háncsrész a szállítószövet alkotó részei. Célszerű lenne megfontolni az elavult farész és háncsrész megnevezések helyett a faszövet és háncsszövet fogalmak használatát, amint azt a lentebb hivatkozott szakirodalom is teszi. A fa- és háncsszövet valójában összetett szövetek, mert felépítésükben a megnyúlt szállítóelemek mellett parenchimasejtek és szilárdító elemek is részt vesznek. A szöveg az edénynyalábok ismertetésétől kezdve már korrekt értelmezést alkalmaz.

Javítás

A szállítószövet helyett szállítószövetek megnevezést kellene használni, a farész helyett faszövetet, a háncsrész helyett pedig háncsszövetet célszerű írni.

Indoklás

A valóságos viszonyokat és a korszerű ismereteket tükröző ismeretek átadása.

Ajánlott szakirodalom

Tuba Z. (szerk.), Engloner A. (szerk.) (2007) Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan – Szövettan – Alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. 216. o.

Oldalszám: 105. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 16. Növényi szövetek. 17. A zárva termő növények szerveinek szövettana

Javítandó rész

Hibás az alapszövetek csoportosítása. A szövegben egyáltalán nem esik szó az egyik fő csoportról, a parenchimatikus alapszövetekről, csupán ezek három típusáról (táplálékkészítő, raktározó, átszellőztető alapszövet). Emiatt a bemutatásból éppen a leggyakoribb alapszövettípusok, a növényi szerveket kitöltő parenchimák, pl. kéreg- és bélparenchimák hiányoznak.

Javítás

Az alapszövetrendszer szövetei a parenchimatikus alapszövetek, a kiválasztó alapszövetek és a mechanikai alapszövetek. Mindhárom szövettípuson belül további altípusokat különböztetünk meg. A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló, sejtközötti járatokban gazdag szövet. Könnyen visszanyeri osztódóképességét, ezért a másodlagos osztódószövetek többsége belőlük származik. A levélben és a szárban található, fotoszintézisre specializálódott változata az fotoszintetizáló, vagy táplálékkészítő alapszövet (klorenchima), amelynek sejtjei sok zöldszíntestet tartalmaznak. A raktározó alapszövet a földalatti szervekben, magvakban és termésekben látja el a tápanyag raktározás feladatát. A víztartó alapszövet a szárazságtűrő pozsgás növények levelében és szárában raktároz vizet a sejt központi üregében felhalmozott nyálkához kötve. Az átszellőztető alapszövet (aerenchima) tág sejtközötti járatai a vízi- és mocsári növények levegőtől elzárt, vízben álló szervei (gyökér, gyöktörzs) számára juttatja el a légköri oxigént. A kiválasztó alapszövetek a növény számára feleslegessé vált anyagokat (pl. víz, só), vagy pedig a fennmaradásukhoz fontos anyagokat (a beporzó rovarokat csalogató nektár, sebzáró gyanta) választanak ki. A mechanika alapszövetek vastagodott falú sejtekből áll. Sejtjeik két tpusukban elhaltak, vagy élők (szklerenchima, kollenchima).

Indoklás

Az alapszövetek csoportosítása nem helyes.

Ajánlott szakirodalom

Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 120-122.o

Oldalszám: 106. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 16. Növényi szövetek. 17. A zárva termő növények szerveinek szövettana

Javítandó rész

A növényi szövetek négy alaptípusa: osztódó-, bőr-, szállító- és alapszövet.

Javítás

A növényi szövetek négy alaptípusba sorolhatók: osztódó-, bőr-, szállító- és alapszövetek.

Indoklás

Az osztódó-, bőr-, szállító- és alapszövetek közé különböző szövetek tartoznak. Ezért is használatos pl. a szállítószövet rendszer kifejezés a felsőoktatásban.

Oldalszám: 106. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 16. Növényi szövetek. 17. A zárva termő növények szerveinek szövettana

Javítandó rész

A bőrszövet a növényt védi, határolja, környezetével gázcserét folytat és párologtat.

Javítás

A hajtást borító elsődleges bőrszövet a növényt védi, határolja, környezetével gázcserét folytat és párologtat.

Indoklás

Az állítás csak az epidermiszre igaz.

Oldalszám: 106. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 16. Növényi szövetek. 17. A zárva termő növények szerveinek szövettana

Javítandó rész

A szállítószövet farésze vizet és ásványi sót, háncsrésze szerves anyagot szállít.

Javítás

A szállítószövetek közül a faszövet vizet és ásványi sót, a háncsszövet pedig szerves anyagot szállít.

Indoklás

A farész és háncsrész szállítószövet típusok, nem pedig szövetrészek.

Oldalszám: 114. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

2. ábra 4 panelje: többrétegű hengerhám, többrétegű el nem szarusodó laphám, többrétegű elszarusodó laphám, átmeneti hám

Javítás

A rajzokon az alsó sejtrétegeket köbös sejtekre kell cserélni.

Indoklás

A többrétegű hámok bazális rétege mindig köbhámsejtekből áll.

Ajánlott szakirodalom

https://www.online-sciences.com/biology/tissues-types-epithelial-tissue-features-covering-glandular-epithelium/attachment/epithelial-tissue-types-67/

Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014

Oldalszám: 114. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

A gerinceseknek többrétegű laphámjuk van.

Javítás

A gerincesek jelentős mechanikai terhelésnek kitett szerveinek felszínét többrétegű laphám borítja.

Indoklás

A megfogalmazás pongyola, pontatlan.

Oldalszám: 114. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

A szárazföldi alkalmazkodást a hám elszarusodása tette lehetővé (többrétegű elszarusodó laphám), mivel a szaru a vízzel szemben átjárhatatlanná teszi az állat bőrét.

Javítás

A szárazföldi életmódhoz való alkalmazkodást a hám elszarusodása tette lehetővé (többrétegű elszarusodó laphám), mivel a szaruréteg mechanikai védelmet nyújt és a vízzel szemben átjárhatatlanná teszi az állat bőrét.

Indoklás

A megfogalmazás pongyola, hiányos.

Oldalszám: 115. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

Ilyen külső elválasztású mirigyre példa a verejtékmirigy, a faggyúmirigy, valamint a nyálmirigy.

Javítás

Ilyen külső elválasztású mirigyre példa a verejtékmirigy és a nyálmirigy.

Indoklás

Az előző mondat merokrin szekréciójú, egyrétegű mirigyvégkamrát sejtet, ezért a példák közül a faggyúmirigyet ki kell hagyni, mert az holokrin szekréciójú és többrétegű mirigyvégkamrája van.

Ajánlott szakirodalom

Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014

Oldalszám: 115. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

A belső elválasztású mirigyek váladékukat a vérbe juttatják, ezeket a szabályozó anyagokat nevezzük hormonoknak.

Javítás

A belső elválasztású mirigyek váladékukat a szövetek közé és a vérbe juttatják, ezeket a szabályozó anyagokat nevezzük hormonoknak.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, mert a hormonok először a szövetközti térbe kerülnek, és innen jutnak a vérbe. Egyes egysejtű endokrin mirigyek csak a szövetek közé juttatják a váladékukat.

Oldalszám: 115. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

A légutakban előforduló különleges hám a többmagsoros csillós hengerhám, melyben a sejtek mindegyike az alaphártyáról indul ki, de eltérő magasságúak, így sejtmagjaik több sorban helyezkednek el.

Javítás

A légutakban előforduló különleges hám a többmagsoros csillós hengerhám, melyben a sejtek mindegyike az alaphártyán rögzül, de eltérő magasságúak, így sejtmagjaik több sorban helyezkednek el.

Indoklás

A megfogalmazás pongyola, pontatlan.

Oldalszám: 115. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

A hengerhámsejteknek a légutak ürege felé néző részén csillókat találunk, melyek aktív mozgásukkal eltávolítják a levegőben lévő porszerű szennyeződéseket.

Javítás

A hengerhámsejteknek a légutak ürege felé néző felszínén csillókat találunk, melyek aktív mozgásukkal kifelé mozgatják a rajtuk lévő nyálkaréteget a levegőből beletapadt porszerű szennyeződésekkel együtt.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, hiszen a csillók a nyálkaréteget mozgatják, közvetlenül nem érintkeznek a szennyeződésekkel.

Oldalszám: 115. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

Ilyen például az orr szaglóhámja (4. ábra) vagy a szemben található retina (5. ábra).

Javítás

Ilyen például az orr szaglóhámja (4. ábra), a belsőfül halló és egyensúlyérzékelő érzékdombjai vagy a szemben található retina (5. ábra).

Indoklás

A belsőfül érzékhámjait nem szabad kihagyni a példák közül, még ha képet nem is közölnek róla

Ajánlott szakirodalom

Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014

Oldalszám: 115. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

Ilyenek a mell, a prosztata, a tüdő, a vastagbél, a bőr, az emésztőrendszer vagy a mirigyek rákjai.

Javítás

Ilyenek a bőr, az emésztőrendszer (pl. a vastagbél), a tüdő, vagy a mirigyek (pl. a mell, illetve prosztata) rákjai.

Indoklás

A megfogalmazás pongyola, pontatlan, hiszen a vastagbél az emésztőrendszer része, az emlő és a prosztata pedig a mirigyek példái.

Oldalszám: 116. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

A kötőszövetek eredete közös, felépítésük kevés kivétellel azonos: folyékony sejt közötti állományban fehérjerostok figyelhetők meg, melyek között sejtek találhatók.

Javítás

A kötőszövetek eredete közös, felépítésük kevés kivétellel azonos: a kötőszöveti sejtek fehérjerostokat és nagy mennyiségű kocsonyás, gélszerű sejt közötti állományt termelnek, melybe beleágyazódnak.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, hiszen a kötőszövetek sejtközötti állománya a vér kivételével nem folyékony.

Ajánlott szakirodalom

Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014

Oldalszám: 116. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

A párhuzamosan elrendezett kollagénrostok inakat alkotnak, az izmok munkáját átadják a csontoknak.

Javítás

A párhuzamosan elrendezett kollagénrostok inakat alkotnak, melyek az izmokat a csontokhoz rögzítik.

Indoklás

A megfogalmazás pongyola, pontatlan.

Oldalszám: 116. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

A zsírszövetre jellemző (8. ábra), hogy nagy méretű sejtjeinek jelentős részét zsírcseppek töltik ki.

Javítás

A fehér zsírszövetre jellemző (8. ábra), hogy nagy méretű sejtjeinek jelentős részét egyetlen zsírcsepp tölti ki.

Indoklás

A megfogalmazás pongyola, pontatlan, hiszen a példaként bemutatott fehér (univacuolaris) zsírszövet minden sejtjében egyetlen lipidtartalmú vakuóla található. A többesszám csak az itt nem tárgyalt barna (plurivacuolaris) zsírszövet esetében lenne helyes.

Ajánlott szakirodalom

Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014

Oldalszám: 117. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

Vérplazmából és alakos elemekből, sejtekből épül fel.

Javítás

Vérplazmából, sejtekből és alakos elemekből épül fel.

Indoklás

A megfogalmazás hibás, hiszen, mint ezt később meg is magyarázza, a vörösvértestek és a vérlemezkék nem teljes sejtek, csak membrán határolt speciális citoplazma részletek, ezért hívjuk alakos elemeknek őket.

Ajánlott szakirodalom

Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014

Oldalszám: 117. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

A sejtek optimális működéséhez tartalmaznia kell a tápanyagokat, az oxigént és különféle ionokat, valamint elszállítja a sejtek anyagcseréje által termelt mérgező anyagokat és a szén-dioxidot.

Javítás

A sejtek optimális működéséhez tartalmaznia kell a tápanyagokat és különféle ionokat, valamint elszállítja a sejtek anyagcseréje által termelt mérgező anyagokat és a szén-dioxidot.

Indoklás

A megfogalmazás hibás, mert a gerincesek vérében az oxigént nem a vérplazma, hanem a vörösvérsejtekben levő hemoglobin szállítja.

Ajánlott szakirodalom

Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014

Oldalszám: 117. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

A vérsejteket a csontok vöröscsontvelőjében lévő őssejtek állítják elő.

Javítás

A vérsejtek és az alakos elemek a csontok vöröscsontvelőjében lévő őssejtekből keletkeznek.

Indoklás

A megfogalmazás hiányos, pontatlan.

Oldalszám: 118. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

A rugalmas rostos porc a fül és az orr porcos vázát építi fel.

Javítás

A rugalmas rostos porc a fülkagyló és a gégefedő porcos vázát építi fel.

Indoklás

A megfogalmazás hibás, mert a rugalmas rostos porc a fülkagyló, a gégefedő, a fülkürt és a gége egyes kisebb porcainak felépítésében vesz részt és nem az orr porcos vázát képzi. Ez utóbbi üvegporcot tartalmaz.

Ajánlott szakirodalom

Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014

Oldalszám: 118. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

A csontszövet keresztmetszeti képén koncentrikusan elhelyezkedő csontsejtek figyelhetők meg (11. ábra). A csontsejtek egymással nyúlványokkal kapcsolódnak össze. A csontsejtkörök egy csatorna körül alakulnak ki, amiben erek és idegek találhatók.

Javítás

A csontszövet keresztmetszeti képén koncentrikusan elhelyezkedő lemezek között figyelhetők meg a csontsejtek (11. ábra). A csontsejtekből vékony nyúlványok indulnak ki, amelyek a lemezeket átfúrva vagy a lemezekkel párhuzamosan a szomszédos sejtek nyúlványaival kapcsolódnak. A csontsejtkörök csatornák körül alakulnak ki, amiben erek és idegek találhatók.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan és félreérthető.

Ajánlott szakirodalom

Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014

Oldalszám: 118. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

A szerves rész többek között kollagénrostokból, fehérjékből és csontsejtekből áll, ez a rész a rugalmasságért felelős.

Javítás

A szerves rész többek között kollagénrostokból és fehérjékből áll, ez a rugalmasságért felelős.

Indoklás

A megfogalmazás hibás, mert a sejtközötti állományba definíció szerint nem tartoznak bele a sejtek.

Ajánlott szakirodalom

Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014

Oldalszám: 119. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

Működésére jellemző, hogy lassan húzódik össze, és általában kisebb mértékű erőkifejtésre képes.

Javítás

Működésére jellemző, hogy lassan húzódik össze, és általában tartós, de kisebb mértékű erőkifejtésre képes, mely akaratunktól független.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, mert a simaizomra jellemző a tartós működés képessége és a vegetatív idegrendszer irányítása.

Ajánlott szakirodalom

Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014

Oldalszám: 120. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

Az emberi szervezetben inakon keresztül csontokhoz kapcsolódik, de a rekeszizmot, nyelvet, garatot és egyes szervek záróizmát (pl. végbél, húgycső) is vázizomszövet alkotja.

Javítás

Az emberi szervezetben inakon keresztül csontokhoz kapcsolódik, de a rekeszizmot, nyelvet, garatot és egyes szervek külső záróizmát (pl. végbél, húgycső) is vázizomszövet alkotja.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, mert a maximális telítődésig a belső, simaizomból álló záróizom zárja el a végbelet és a húgycsövet. A külső, vázizomból álló záróizom az akaratlagos ürítés (szobatisztaság) feltétele.

Ajánlott szakirodalom

Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014

Oldalszám: 120. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

A szívizomszövetben ingerképző központok találhatók, ezek idegrendszeri parancs nélkül is képesek a szívizomszövet összehúzódását kiváltani.

Javítás

A szívizomszövetben ingerületképző központok találhatók, ezek idegrendszeri parancs nélkül is képesek a szívizomszövet összehúzódását kiváltani.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, mert a központ által keltett ingerület váltja ki a szívizomösszehúzódást.

Oldalszám: 121. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

A 16. ábra első panel

Javítás

Az ábrázolt soknyúlványú idegsejtet ki kell cserélni egy csap vagy pálcika rajzára.

Indoklás

Az ábra hibás, mert az első panelen ábrázolt neuron egy hosszú axonú soknyúlványú idegsejt.

Ajánlott szakirodalom

Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014

Oldalszám: 121. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

A soknyúlványú idegsejtek (17. ábra) plazmájából eredő rövidebb nyúlványok a dendritek.

Javítás

A soknyúlványú idegsejtek (17. ábra) sejtfelszínét megnövelő rövidebb nyúlványai a dendritek.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, mert a dendrit nem csak a sejtplazma nyúlványa, hanem a plazmamembrán is borítja (ld. 92. oldal hibája), éppen ennek a felszín növelése a dendritek létrejöttének oka.

Ajánlott szakirodalom

Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014

Oldalszám: 122. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

Az idegsejtek a dendritek és az axonok többszázszoros, vagy akár több ezerszeres kapcsolódásával igen összetett hálózatot alkotnak, amelyben a magasabb rendű idegrendszeri működések mehetnek végbe.

Javítás

Az idegsejtek a dendriteikkel és axonjukkal többszáz, vagy akár több ezer másik idegsejthez kapcsolódnak, így igen összetett hálózatot alkotnak, amelyben a magasabb rendű idegrendszeri működések végbe mehetnek.

Indoklás

A megfogalmazás pongyola, pontatlan.

Oldalszám: 122. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

A támasztósejtek membránjainak betüremkedései a vékonyabb idegrostokat néhány, a vastagabbakat akár 70-80 rétegben is körülvehetik. Egy idegsejt axonja körül egymás után sok-sok gliasejt helyezkedhet el (18. ábra).

Javítás

A támasztósejtek ellaposodó nyúlványai a vékonyabb idegrostokra néhányszor, a vastagabbakra akár 70-80 rétegben is feltekeredhetnek. Egy idegsejt axonján egymás után sok-sok feltekeredett gliasejt nyúlvány helyezkedhet el (18. ábra).

Indoklás

A megfogalmazás pongyola, pontatlan.

Ajánlott szakirodalom

Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014

Oldalszám: 122. oldal

Témakör, téma

IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek

Javítandó rész

A sejtekben keletkező elektromos jelek jelátvivő kémiai anyagok (neurotranszmitterek) segítségével tevődhetnek át másik idegsejtekre. A jelet adó idegsejt nyúlványának végződéséből felszabaduló vegyület molekuláit a fogadó sejt membránjában lévő receptorok érzékelik, ennek alapján megváltozik a sejt elektromos állapota (19. ábra).

Javítás

Az idegsejtek kapcsolatban állnak egymással, a bennük keletkező ingerület a kapcsolati ponton jelátvivő kémiai anyagok (neurotranszmitterek) segítségével tevődhet át más idegsejtekre.

Indoklás

A megfogalmazás pongyola, pontatlan.

Ajánlott szakirodalom

Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014

Oldalszám: 128. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 20. A fotoszintézis

Javítandó rész

Alacsony energiatartalmú kiindulási anyagokból (szén-dioxidból és vízből) magas energiatartalmú, hidrogénben gazdag termék, szőlőcukor képződik.

Javítás

Alacsony energiatartalmú kiindulási anyagokból (pl. szén-dioxidból és vízből) magas energiatartalmú, hidrogénben gazdag termék, szőlőcukor képződik.

Indoklás

Vannak olyan szervezetek, ahol a fotoszintézis folyamatában nem víz az elektron donor, hanem H₂, vagy H₂S.

Ajánlott szakirodalom

Dr. Bratek Zoltán, Dr. Fodor Ferenc, Dr. Király István, Dr. Nyitrai Péter, Dr.Parádi István, Dr. Rácz Ilona, Dr. Rudnóy Szabolcs, Dr. Sárvári Éva, Dr. Solti Ádám, Dr. Szigeti Zoltán, Dr. Tamás László: A növényi anyagcsere élettana, ELTE 2013.

Oldalszám: 129. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 20. A fotoszintézis

Javítandó rész

2. ábra karotin molekula

Javítás

Egy szénatom hiányzik a bal oldali gyűrűről.

Indoklás

Hiányos.

Ajánlott szakirodalom

Dr. Bratek Zoltán, Dr. Fodor Ferenc, Dr. Király István, Dr. Nyitrai Péter, Dr.Parádi István, Dr. Rácz Ilona, Dr. Rudnóy Szabolcs, Dr. Sárvári Éva, Dr. Solti Ádám, Dr. Szigeti Zoltán, Dr. Tamás László: A növényi anyagcsere élettana, ELTE 2013.

Oldalszám: 129. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 20. A fotoszintézis

Javítandó rész

2. ábra klorofill a molekulája

Javítás

Több kettős kötés lemaradt (ábra tetején két szénatom között, a hosszú kinyúló láncnál karbonil O-nek kellene lennie), ugyanebben a láncban egy helyen az O helyett C szerepel, másik helyen pedig lemaradt egy szénatom.

Indoklás

Hibás képelt.

Ajánlott szakirodalom

Dr. Bratek Zoltán, Dr. Fodor Ferenc, Dr. Király István, Dr. Nyitrai Péter, Dr.Parádi István, Dr. Rácz Ilona, Dr. Rudnóy Szabolcs, Dr. Sárvári Éva, Dr. Solti Ádám, Dr. Szigeti Zoltán, Dr. Tamás László: A növényi anyagcsere élettana, ELTE 2013., 71. oldal

Oldalszám: 130. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 20. A fotoszintézis

Javítandó rész

3. ábra

Javítás

ATP „A” betűje elcsúszott az ADP+P után közvetlenül.

Indoklás

Elcsúszott aláírás.

Oldalszám: 130. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 20. A fotoszintézis

Javítandó rész

A folyamat során oxigén is keletkezik (3. ábra).

Javítás

A folyamat során oxigén is keletkezik (3-4. ábra).

Indoklás

A negyedik ábrára való hivatkozás hiányzik a szövegből.

Oldalszám: 130. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 20. A fotoszintézis

Javítandó rész

5. ábrára hiányzik a hivatkozás a szövegből.

Javítás

A fotoszintézis fény és sötét szakaszának lényegét mutatja be az 5. összefoglaló ábra. 

Indoklás

Hiányzik az ábra hivatkozás.

Oldalszám: 131. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 20. A fotoszintézis

Javítandó rész

al-akítódik

Javítás

a-lakítódik

Indoklás

Hibás elválasztás.

Oldalszám: 133. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 21. A biológiai oxidáció

Javítandó rész

A sejtlégzés, azaz a biológiai oxidáció folyamata során a szerves anyagok szénatomjai széndioxiddá oxidálódnak, miközben hidrogéntartalmuk szállítómolekulára (NAD koenzim) kerül.

Javítás

  sejtlégzés, azaz a biológiai oxidáció folyamata során a szerves anyagok szénatomjai széndioxiddá oxidálódnak, miközben hidrogéntartalmuk szállítómolekulára (NAD⁺ koenzim) kerül.

Indoklás

A NAD⁺ koenzim pozitív töltéssel rendelkezik.

Ajánlott szakirodalom

JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. 18. fejezet

Oldalszám: 133-134. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 21. A biológiai oxidáció

Javítandó rész

1-4. ábra

Javítás

NADH + H⁺

Indoklás

A redukált koenzim jelölésére a NADH jelzés használt széleskörűen, ez a jelzés egyben a molekula töltésének jelzésére is alkalmasabb. Ld. NAD⁺, NADH oxidált és redukált forma.

Ajánlott szakirodalom

JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. 18. fejezet

Oldalszám: 134. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 21. A biológiai oxidáció

Javítandó rész

A mitokondrium alapállományában a citromsavciklusnak nevezett folyamatban szén-dioxid és nagyszámú hidrogénnel feltöltött szállítómolekula (NADH2 ) képződik.

Javítás

A mitokondrium alapállományában a citromsavciklusnak nevezett folyamatban szén-dioxid és nagyszámú hidrogénnel feltöltött szállítómolekula (NADH + H⁺) képződik.

Indoklás

NADH2 kifejezés félrevezető.

Ajánlott szakirodalom

JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. 18. fejezet

Oldalszám: 134. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 21. A biológiai oxidáció

Javítandó rész

3. ábra

Javítás

Egy darab NADH molekula oxidációja során generált protongrádiens 2,5 molekula ATP szintéziséhez elegendő csak.

Indoklás

Egy darab NADH molekula oxidációja során generált protongrádiens 2,5 molekula ATP szintéziséhez elegendő csak.

Ajánlott szakirodalom

JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. 518. oldal

Dr. Bratek Zoltán, Dr. Fodor Ferenc, Dr. Király István, Dr. Nyitrai Péter, Dr.Parádi István, Dr. Rácz Ilona, Dr. Rudnóy Szabolcs, Dr. Sárvári Éva, Dr. Solti Ádám, Dr. Szigeti Zoltán, Dr. Tamás László: A növényi anyagcsere élettana, ELTE 2013., 138. oldal

Oldalszám: 134. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 21. A biológiai oxidáció

Javítandó rész

. 1 mól szőlőcukor biológiai oxidációval történő lebontásakor összesen 38 mól ATP képződik (4. ábra). A szőlőcukor biológiai oxidációjának összesített egyenlete tehát: C6 H12O6 + 6 O2 = 6 CO2 + 6 H2O + 38 mol ATP

Javítás

. 1 mól szőlőcukor biológiai oxidációval történő lebontásakor összesen 32 mól ATP képződik (4. ábra). A szőlőcukor biológiai oxidációjának összesített egyenlete tehát: C6 H12O6 + 6 O2 = 6 CO2 + 6 H2O + 32 mol ATP

Indoklás

Az újabb kutatások alapján kevesebb ATP képződik.

Ajánlott szakirodalom

JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. 518. oldal

P C Hinkle, M A Kumar, A Resetar, D L Harris: Biochemistry 30(1991):3576 Mechanistic stoichiometry of mitochondrial oxidative phosphorylation

Oldalszám: 135. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 21. A biológiai oxidáció

Javítandó rész

A biológiai oxidáció más útvonalon is végbemehet, amelynek eredményeképpen nem 38 mól, hanem 36 mól ATP keletkezik 1 mól glükóz lebontása során. Melyik ez az útvonal? Mi okozza a különbséget?

Javítás

A biológiai oxidáció más útvonalon is végbemehet, amelynek eredményeképpen nem 32 mól, hanem 30 mól ATP keletkezik 1 mól glükóz lebontása során. Melyik ez az útvonal? Mi okozza a különbséget?

Indoklás

ld. korábban

Ajánlott szakirodalom

JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. 518. oldal

P C Hinkle, M A Kumar, A Resetar, D L Harris: Biochemistry 30(1991):3576 Mechanistic stoichiometry of mitochondrial oxidative phosphorylation

Oldalszám: 136. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 21. A biológiai oxidáció

Javítandó rész

Egy mól szőlőcukor lebontása 38 mól ATP keletkezését eredményezi, mely energiát a sejt különböző energiaigényes működésekre (pl. fehérjeszintézis, sejtosztódás, anyagfelvétel, mozgás, ingerlékenység) fordít.

Javítás

Egy mól szőlőcukor lebontása 30-32 mól ATP keletkezését eredményezi, mely energiát a sejt különböző energiaigényes működésekre (pl. fehérjeszintézis, sejtosztódás, anyagfelvétel, mozgás, ingerlékenység) fordít.

Indoklás

Az újabb irodalmi adatok alapján kevesebb ATP keletkezik a mitokondriális oxidatív foszforiláció során.

Ajánlott szakirodalom

JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. 518. oldal

P C Hinkle, M A Kumar, A Resetar, D L Harris: Biochemistry 30(1991):3576 Mechanistic stoichiometry of mitochondrial oxidative phosphorylation

Dr. Bratek Zoltán, Dr. Fodor Ferenc, Dr. Király István, Dr. Nyitrai Péter, Dr.Parádi István, Dr. Rácz Ilona, Dr. Rudnóy Szabolcs, Dr. Sárvári Éva, Dr. Solti Ádám, Dr. Szigeti Zoltán, Dr. Tamás László: A növényi anyagcsere élettana, ELTE 2013., 138. oldal

Oldalszám: 137. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 22. Az erjedés

Javítandó rész

1. és 2. ábra, 140.oldal ábra

Javítás

NADH₂ javítása NADH+H⁺ alakra.

Indoklás

NADH₂ molekula elnevezés megtévesztő.

Ajánlott szakirodalom

http://chemistry.elmhurst.edu/vchembook/594NAD.html

Oldalszám: 137. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 22. Az erjedés

Javítandó rész

1.      Az alkoholos erjedés ábra pontatlan

Javítás

A piroszőlősavból az etilalkohol képződése két lépéses folyamat, ezt jó lenne megjeleníteni!

Indoklás

Elnagyolt az egyenlet!

Ajánlott szakirodalom

Márialigeti K. (szerk.): Bevezetés a prokarióták világába (2013)

Oldalszám: 139. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 22. Az erjedés

Javítandó rész

Milyen jellemzői vannak a szén-dioxid molekulának, ami miatt veszélyes lehet az ember számára??

Javítás

Milyen jellemzői vannak a szén-dioxid molekulának, ami miatt veszélyes lehet az ember számára?

Indoklás

Két kérdőjel került a mondat végére.

Oldalszám: 139. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 22. Az erjedés

Javítandó rész

„Közülük a tejsavbaktériumok gazdasági szempontból is jelentősek, mivel közreműködésükkel állítanak elő savanyított élelmiszereket (pl. savanyú káposzta, tejföl, joghurt, sajtok).”

Javítás

Közülük a tejsavbaktériumok gazdasági szempontból is jelentősek, mivel közreműködésükkel állítanak elő savanyított élelmiszereket (pl. savanyú káposzta, tejföl, joghurt, sajtok, zöldségfélék, húskészítmények).

Indoklás

Több példa is fontos itt!

Ajánlott szakirodalom

Borsodi A., Márialigeti K.: A prokarióták világáról tanároknak (2015)

Oldalszám: 140. oldal

Témakör, téma

V. Élet és energia: 22. Az erjedés

Javítandó rész

Az erjedés különböző típusai és felhasználásuk az iparban című ábrából ki kell szedni az ecetsav gyártás részt!

Javítás

Ábrát javítani szükséges!

Indoklás

Az ecetsavgyártás nem erjedéssel készül, hanem aerob viszonyok között etilalkohol tartalmú bort oxidálják pl. az Acetobacter-ek ecetsavvá!