Biológiatanár

Oldalszám: 38. oldal

Témakör, téma

9. A sejtplazma és a biológiai membránok

Javítandó rész

A foszfatidok vízben oldódó poláris és vízben nem oldódó apoláris részletet is tartalmaznak. Mindig kettős rétegbe rendeződnek.

Javítás

A foszfatidok vízben oldódó, poláris és vízben nem oldódó, apoláris részletet is tartalmaznak. Vizes közegben kettős rétegbe rendeződhetnek.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, a közegtől és a foszfatidok mennyiségétől függ, hogy mi az optimális elrendeződés.

Oldalszám: 39. oldal

Témakör, téma

9. A sejtplazma és a biológiai membránok

Javítandó rész

Minden sejtplazmát 5-10 nanométer (a nanométer a milliméter ezredrésze) vastagságú biológiai membrán határol.

Javítás

Minden sejtplazmát 5-10 nanométer (a nanométer a milliméter milliomod része) vastagságú biológiai membrán határol.

Indoklás

A mondat hibás, mert a milliméter ezredrésze a mikrométer, a nanométer a mikrométer ezredrésze.

Ajánlott szakirodalom

https://hu.wikipedia.org/wiki/SI-prefixum

Oldalszám: 39. oldal

Témakör, téma

9. A sejtplazma és a biológiai membránok

Javítandó rész

A sejtfal szilárdítja és védi a sejtet anélkül, hogy gátolná a sejthártyán keresztül folyó anyagforgalmat.

Javítás

A sejtfal támasztja és védi a sejtet anélkül, hogy gátolná a sejthártyán keresztül folyó anyagforgalmat.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, a sejt maga nem lesz szilárdabb az őt körülvevő sejtfaltól, az csak támasztja, mint a bicikli külső a belsőgumit.

Oldalszám: 40. oldal

Témakör, téma

9. A sejtplazma és a biológiai membránok

Javítandó rész

9.5. ábra egyik felirata: internmembrán tér

Javítás

intermembrán tér

Indoklás

A felirat elütést tartalmaz.

Oldalszám: 40. oldal

Témakör, téma

9. A sejtplazma és a biológiai membránok

Javítandó rész

A nagy membránfelület a mitokondriumok belső terét számos kisebb egységre osztja, ami biztosítja a sok lépésből álló lebontási folyamatok térbeli elkülönítését.

Javítás

A belső membrán felületét nagymértékben megnövelik a mátrixba benyúló lemezszerű betüremkedések, az ún. kriszták. A mitokondriális kriszták által bezárt területet mátrixtérnek nevezzük.

Indoklás

A megfogalmazás hibás, mert a mitokondriumok belső membránja két altérre osztja a külső membránon belüli teret.

Oldalszám: 43. oldal

Témakör, téma

10. Anyagforgalom a sejtmembránon keresztül

Javítandó rész

Az elkészült fehérjék membránnal körülzárt hólyagocskákba csomagolva kerülnek az endoplazmatikus membránról a szintén biológiai membránból álló Golgi-készülékbe.

Javítás

Az elkészült fehérjék membránnal körülzárt hólyagocskákba csomagolva kerülnek az endoplazmatikus membránból a szintén biológiai membránból álló Golgi-készülékbe (10.3. ábra).

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, nem érthető, hogy az egyik membránnal körülvett térből a másikba szállítják a hólyagocskák a fehérjéket.

Oldalszám: 44. oldal

Témakör, téma

10. Anyagforgalom a sejtmembránon keresztül

Javítandó rész

Ez a fehérjéket átalakítja – pl. szénhidrátláncokat kapcsol hozzájuk –, majd membránba csomagolva a felhasználási helyre juttatja (10.3. ábra).

Javítás

A Golgi- készüléken keresztül haladó fehérjék érési folyamatokon mehetnek át, majd membránba csomagolva a felhasználási helyükre jutnak (10.3. ábra).

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, nem érthető, hogy számos fehérje nem vagy nem csak a Golgi-komplexben, hanem az endoplazmatikus retikulumban tesz szert kovalensen kötött szénhidrátkomponensre.

Oldalszám: 44. oldal

Témakör, téma

10. Anyagforgalom a sejtmembránon keresztül

Javítandó rész

Így kerülnek helyükre az épülő sejthártya membránfehérjéi, vagy a lizoszómák segítségével lebontásra kerülő fehérjék a sejten kívülre.

Javítás

A Golgi-készülékben válik szét a szekréciós, lizoszomális és membránfehérjék útja lizoszómába, illetve a sejtfelszínre vezető utakra.

Indoklás

A megfogalmazás értelmetlen.

Oldalszám: 44. oldal

Témakör, téma

10. Anyagforgalom a sejtmembránon keresztül

Javítandó rész

Egyes lizoszómák a sejtbe került anyagokat bontják le enzimeikkel. Más típusuk a sejt saját anyagait bontó enzimeket tartalmaz.

Javítás

Az enzimtartalmú lizoszómák a lebontandó anyagokat tartalmazó hólyagocskákkal egyesülnek, belsejükben savas kémhatás alakul ki, ami az enzimek aktiválásához szükséges, majd megkezdődik a makromolekulák emésztése. A lebontandó anyagok származhatnak sejten kívülről vagy magából a sejtből is.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, nem érthető, hogy a primer lizoszómák egyfélék és a lebontandó anyagokat tartalmazó vezikulákkal fuzionálva nagyobb méretű, szabálytalan alakú szekunder lizoszómákat hoznak létre; a makromolekulák emésztése ezekben zajlik le.

Oldalszám: 44. oldal

Témakör, téma

10. Anyagforgalom a sejtmembránon keresztül

Javítandó rész

A különböző oldott anyagok aktív és passzív transzportja mellett ...

Javítás

Új bekezdés

Indoklás

A lizoszomális lebontásról itt áttér az endocitózis kérdésére, ezért indokolt új bekezdés indítása.

Oldalszám: 44. oldal

Témakör, téma

10. Anyagforgalom a sejtmembránon keresztül

Javítandó rész

Egyes lizoszómák a sejtbe került anyagokat bontják le enzimeikkel. Más típusuk a sejt saját anyagait bontó enzimeket tartalmaz.

Javítás

A lizoszómák összeolvadnak a sejtbe került anyagokat tartalmazó hólyagocskákkal vagy a sejt saját elöregedett illetve felesleges anyagait tartalmazó hólyagocskákkal. A makromolekulák emésztése ezekben a közben savas kémhatásúvá váló membránhólyagokban történik.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, nem érthető, hogy a primer lizoszómák egyfélék és a lebontandó anyagokat tartalmazó vezikulákkal fuzionálva nagyobb méretű, szabálytalan alakú szekunder lizoszómákat hoznak létre; a makromolekulák emésztése ezekben történik.

Oldalszám: 44. oldal

Témakör, téma

10. Anyagforgalom a sejtmembránon keresztül

Javítandó rész

10.3. ábra. felirat: „kiválasztás”

Javítás

elválasztás vagy szekréció

Indoklás

A megfogalmazás hibás, a Golgi készülék által csomagolt fehérjéket a sejt nem kiválasztja, hanem elválasztja, vagy szekretálja (pl. tejelválasztás).

Oldalszám: 45. oldal

Témakör, téma

11. A sejtmag

Javítandó rész

Benne RNS-molekulák szintetizálódnak, valamint a riboszómákat alkotó fehérjék.

Javítás

A sejtmagvacska fő feladata a riboszomális RNS szintézise és a riboszóma alegységek összeállítása.

Indoklás

A megfogalmazás hibás, mert a sejtmagvacskában nem történik fehérjeszintézis.

Oldalszám: 45. oldal

Témakör, téma

11. A sejtmag

Javítandó rész

A sejtmag belsejét a magvacskaplazma tölti ki, amely túlnyomórészt nukleinsavak és fehérjék makromolekuláit, illetve ezek építőegységeit, valamint vízben oldott különböző ionokat tartalmaz.

Javítás

A sejtmag belsejét a nukleoplazma tölti ki, amely túlnyomórészt nukleinsavak és fehérjék makromolekuláit, illetve ezek építőegységeit, valamint vízben oldott különböző ionokat tartalmaz.

Indoklás

A megfogalmazás hibás, mert a sejtmagvacskában a nukleoplazmától eltérő anyagösszetétel található.

Oldalszám: 46. oldal

Témakör, téma

11. A sejtmag

Javítandó rész

Míg a prokarióták maganyaga általában egyetlen DNS-molekulát tartalmaz, az eukarióták egy-egy sejtjében több kromoszóma található.

Javítás

Míg a prokarióták maganyaga általában egyetlen DNS-molekulából áll, az eukarióták sejtmagjának DNS-e több molekulára tagolódik, melyek külön-külön egy-egy kromoszómává tekerednek fel.

Indoklás

A megfogalmazás pontatlan, nem érthető, hogy egy kromoszóma egy DNS-molekula.

Oldalszám: 48. oldal

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás

Javítandó rész

A sejtciklus a sejtek keletkezésének folyamata. A létrejött sejtek vagy állandósulnak, és akkor már tovább nem osztódnak, vagy újra osztódnak. Az osztódó sejt élete tehát osztódással ér véget (12.2. ábra).

Javítás

A sejtciklus a sejtek keletkezésének folyamata. A létrejött sejtek vagy tovább osztódnak vagy specializálódnak (differenciálódnak) és az osztódás helyett elsősorban funkciójuk ellátásához szükséges anyagokat termelik. (12.1. ábra)

Indoklás

Pontatlan megfogalmazás, „állandósulás” nem utal rá, hogy mi történik utána a sejttel. Félrevezető megfogalmazás, hogy az osztódó sejt élete osztódással ér véget. Azt sejteti, hogy a sejtek csak 1 alkalommal osztódnak. Rossz ábrahivatkozás.

Ajánlott szakirodalom

Kovács János, ELTE Összehasonlító anatómiai előadások I., Sejttan, 1999.

Oldalszám: 48. oldal

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás

Javítandó rész

12.1. ábra. A sejtciklus szakaszai és az osztódó sejtek elektronmikroszkópos képe.

Javítás

12.1. ábra. A sejtciklus szakaszai és az osztódó sejtek utólagosan színezett elektronmikroszkópos képe.

Indoklás

Félrevezető, a hallgató nem feltétlenül realizálja, hogy az elektronmikroszkóp segítségével fekete-fehér képet lehet készíteni.

Oldalszám: 48. oldal

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás

Javítandó rész

12.1. ábra

Javítás

A sejtciklus egymást követő lépéseit jelző nyíl duplázódik a DNS szintézis szakaszában, melyet ki kellene javítani szimpla nyíllá.

Indoklás

Az ábrán feltüntetett nyíl egyben reprezentálja a sejtciklus irányát és a DNS molekula mennyiségét, így a két dolog nem különül el egymástól megfelelően. Az ábraaláírásban pedig nem szerepel a dupla nyíl jelentése.

Oldalszám: 48-49. oldal

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás

Javítandó rész

A sejtciklus első szakasza egy hosszabb-rövidebb ideig tartó nyugalmi szakasz, amelyben RNS szintézis folyik, és néhány enzimfehérje képződik. A rendszeresen osztódó sejtek, mint például a gyökércsúcs sejtjei csak néhány órát töltenek ebben az állapotban. A következő lépés az örökítőanyag megkettőződésének szakasza, amely a sejtciklus teljes időtartamának közel felét veszi igénybe. A DNS szintézisén kívül ebben a szakaszban épülnek fel a DNS-hez kapcsolódó fehérjék is. Ezzel kialakul a sejt megkettőződött kromoszómaállománya (12.2. ábra). A DNS szintézise utáni szakasz csak rövid ideig tart, majd következik a sejtosztódás, amely általában egy-két óra alatt lejátszódik. Ennek során kétfelé válnak a kromoszómák, majd kettéosztódik a sejt, és a keletkezett két utódsejt újra nyugalmi szakaszba kerül.

Javítás

A sejtciklus 4 szakaszra osztható. Ezen szakaszok hossza számos tényezőtől függ, mint pl. a sejt típusától vagy a tápanyag ellátottságától. Emlős sejtek esetén optimális körülmények között a teljes sejtciklus hossza 24 óra. Az első nyugalmi szakasz a leghosszabb (11 óra), melyben a sejt növekszik, RNS és fehérjék képződnek. Az emlős sejtekkel szemben a gyökércsúcs folyamatosan osztódó sejtjei csak néhány órát töltenek ebben az állapotban. A következő lépés az örökítőanyag megkettőződésének szakasza, amely a sejtciklus teljes időtartamának körülbelül harmadát veszi igénybe (8 óra). A DNS szintézisén kívül ebben a szakaszban épülnek fel a DNS-hez kapcsolódó fehérjék is. Ezzel kialakul a sejt megkettőződött kromoszómaállománya (12.2. ábra). A DNS szintézise utáni szakasz csak rövid ideig tart (4 óra), majd következik a sejtosztódás, amely általában egy óra alatt lejátszódik. Ennek során kétfelé válnak a kromoszómák, majd kettéosztódik a sejt, és a keletkezett két utódsejt újra nyugalmi szakaszba kerül.

Indoklás

Példaként említi a gyökércsúcs sejtjeinek nyugalmi szakaszban töltött idejét, de nem ad információt arról, hogy más sejtek mennyi időt töltenek ebben a szakaszban, vagy milyen hosszú a teljes sejtciklus. Nem hangsúlyozza, hogy az egyes szakaszok időtartalma változó, számos tényezőtől függhet.

Ajánlott szakirodalom

Pálfia Zsolt és Dr. Kristóf Zoltán, ELTE, A sejtbiológia alapjai, 2013.

Oldalszám: 49. oldal

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás

Javítandó rész

12.2. ábra

Javítás

Fehérjekomplex (nukeloszóma), ill. DNS

Indoklás

Az ábra további feliratozást igényel: ld. javításnál

Oldalszám: 49. oldal

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás

Javítandó rész

12.3. ábra

Javítás

Sejtalkotók feliratozása szükséges (ER, mitokondrium, sejtmaghártya, kromoszóma stb.)

Indoklás

Ábra feliratozása hiányos.

Oldalszám: 49-50. oldal

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás

Javítandó rész

A mitózis során a sejtmag megkettőződött kromatinállománya fénymikroszkópban is jól látható, tömör szerkezetű kromoszómákká alakul át. Láttuk, hogy a sejt kromoszómakészletének egyik fele apai, másik fele anyai eredetű. A két különböző eredetű sorozat egymásnak megfelelő tagjai homológ párokat alkotnak. A kromoszómákon felismerhetőek az egymástól majd elváló kromatidák. A kromatidapárok a befűződésben kapcsolódnak egymáshoz. A mitózis során a maghártya felbomlik, majd a sejt két pólusa között a sejtplazma fehérjéiből igen vékony húzófonalak képződnek. A húzófonalakhoz kapcsolódnak a befűződés helyén a sejt középső síkjába rendeződő kromoszómák. Ezt követően a befűződésnél szétválnak egymástól a kromatidák, és a húzófonalak mentén a sejt két ellenkező pólusa felé vándorolnak. Odaérkezve a kromoszómaformából visszaalakulnak kromatinállománnyá, majd kialakulnak az új sejtmagok. A sejtmagok körül új maghártya képződik, és a két sejt elkülönülése is megkezdődik. A sejtosztódás befejezéseként membránelemekből sejthártya épül fel a kialakuló két utódsejt között.

Javítás

A mitózis előszakasza során a sejtmag megkettőződött kromatinállománya fénymikroszkópban is jól látható, tömör szerkezetű kromoszómákká alakul át. Láttuk, hogy a sejt kromoszómakészletének egyik fele apai, másik fele anyai eredetű. A két különböző eredetű sorozat egymásnak megfelelő tagjai homológ párokat alkotnak. A kromoszómákon felismerhetőek az egymástól majd elváló kromatidák. A kromatidapárok a befűződésben kapcsolódnak egymáshoz. A mitózis előszakasza során megtörténik a maghártya felbomlása, valamint a sejt két pólusa között a sejtplazma fehérjéiből igen vékony húzófonalak képződnek. A középszakaszban a húzófonalakhoz kapcsolódnak a befűződés helyén a sejt középső síkjába rendeződő kromoszómák. Ezt követően az utószakaszban a befűződésnél szétválnak egymástól a kromatidák, és a húzófonalak mentén a sejt két ellenkező pólusa felé vándorolnak. A pólusokra érkezve a végszakasz során a kromoszómaformából visszaalakulnak kromatinállománnyá, majd kialakulnak az új sejtmagok. A sejtmagok körül új maghártya képződik, és a két sejt elkülönülése is megkezdődik. A sejtosztódás befejezéseként membránelemekből sejthártya épül fel a kialakuló két utódsejt között.

Indoklás

Míg a 12.3. ábrán a mitózis négy fő szakaszra van bontva (elő-, közép-, utó- és végszakasz), a szövegben az egyes szakaszok nincsenek név szerint említve, nincsen elkülönítve, hogy melyik folyamat, melyik szakaszban játszódik le.

Oldalszám: 50. oldal

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás

Javítandó rész

12.4. ábra A meiózisban a homológ kromoszómák szoros kapcsolata lehetővé teszi az átkereszteződés folyamatát

Javítás

A meiózis folyamata, mely során a kétszeres kromoszómakészletű (diploid) sejtekből egyszeres kromoszómakészletű (haploid) sejtek keletkeznek.

Indoklás

Az ábra nem kifejezetten az átkereszteződés folyamatát mutatja be, hanem a meiózis egyes lépéseit.

Oldalszám: 50. oldal

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás

Javítandó rész

12.4. ábra

Javítás

Az ábrát cserélni szükséges.

Indoklás

Az ábra kicsi, nem írja le, mit jelöl 2n-el, illetve 2x-el. A meiózis II. szakaszát 1 sejttel mutatja be, ezért az ábra nem szemlélteti megfelelően, hogy a meiózis során 4 db haploid sejt keletkezik. A meiózis I és II fel van cserélve az ábrán!

Ajánlott szakirodalom

Pálfia Zsolt és Dr. Kristóf Zoltán, ELTE, A sejtbiológia alapjai, 2013.

Oldalszám: 51. oldal

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás

Javítandó rész

Az osztódás a sejt egyedi életének a végét is jelenti. A sejtek nem csak keletkeznek, el is pusztulnak. Ha a sejt nem osztódik tovább, elpusztulhat betegség, sérülés stb. következtében. A folyamat a nekrózis, amely során a sejt roncsolódik, anyagai kiszabadulnak a sejtből.

Javítás

A sejtek nem csak keletkeznek, el is pusztulnak. Az osztódás lehetőséget ad a sejteknek, hogy genetikai anyagukat továbbörökítsék, így a sejtvonal fennmaradjon. A sejtek pusztulása történhet külső behatás hatására (mechanikai hatás, hőhatás, oxigénhiány, vírusfertőzés stb.), ilyenkor a sejt roncsolódik, anyagai kiszabadulnak a sejtből. A sejtpusztulás ezen formáját nevezik nekrózisnak.

Indoklás

Félrevezető, régi megfogalmazás. Az adott sejt maga akkor is elpusztulhat betegség, sérülés stb. miatt, ha osztódik. DE genetikai anyaga megmaradhat egy utódsejtben, ha osztódott korábban.

Oldalszám: 51. oldal

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás

Javítandó rész

Különleges osztódóképes sejtek az őssejtek (12.5. ábra) Még el nem kötelezett, multipotens sejtek, ugyanis osztódásukat követően sokféle sejtté tudnak differenciálódni. Őssejtek az embrionális sejtek, amelyek még bármilyen sejttípust képesek létrehozni, de őssejtek találhatók a felnőtt szervezetekben is.

Javítás

Az őssejtek olyan sejtek, melyek képesek sejtosztódással önmagukat korlátlanul fenntartani/megújítani, illetve képesek differenciálódás révén más sejtek és szövetek létrehozására (12.5. ábra). Az őssejtek csoportosíthatóak differenciálódási képességük alapján. Így léteznek totipotens sejtek, melyek képesek az összes (embrionális és extraembrionális) szövet és szerv létrehozására, ilyen sejt pl. a megtermékenyített petesejt. Pluripotens sejteknek nevezzük azokat az őssejteket, melyek képesek mindhárom csíralemez kialakítására és ivarsejtek képzésére, de nem képesek extraembrionális szövetek maradéktalan létrehozására. Ezeknek tekinthetők az embrionális őssejtek. A multipotens sejtek csökkent potenciával rendelkező sejtek, melyek csak bizonyos típusú sejtek, szövetek létrehozására képesek. Ide tartoznak a szöveti őssejtek.

Indoklás

A multipotens szó használata nem megfelelő, az őssejteket differenciálódási képességük szerint több kategóriába osztják, ezek egyike a multipotens őssejtek.

Ajánlott szakirodalom

Shoukhrat Mitalipov and Don Wolf Adv Biochem Eng Biotechnol. 2009; 114: 185–199.

Oldalszám: 54. oldal

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: A növények szövetei

Javítandó rész

A bőrszövettel foglalkozó rész csak az elsődleges bőrszövet két típusával az epidermisszel és a rizodermisszel foglalkozik. Az összes másodlagosan vastagodó kétszikűnél (a zárvatermők többsége) másodlagos (parakéreg) és harmadlagos bőrszövet (héjkéreg) jelenik meg, ezért 2-3 mondatban ezzel a témával is foglalkozni kellene.

A bőrszövet (epidermisz) jellemzésénél olyan általános jellegeket ad meg, amelyek nem általánosan jellemzők pl. hullámos sejtfal, gázcserenyílások jelenléte, színtestek hiánya.

Javítás

A szöveg átfogalmazása és kiegészítése.

Indoklás

A valóságos viszonyokat és a korszerű ismereteket tükröző ismereteket kell átadni.

Ajánlott szakirodalom

Tuba Z. (szerk.), Engloner A. (szerk.) (2007) Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan – Szövettan – Alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. 216. o.

Oldalszám: 54. oldal

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: A növények szövetei

Javítandó rész

A szállítószövetek helyesen, többesszámban szerepelnek a szövegben, ugyanakkor a kézenfekvő kérdésre, hogy ha többen vannak, akkor mik ezek már nem ad választ. Nem nevezi meg a szállítószövet típusokat a faszövetet (farész) és a háncsszövetet (háncsrész).

Még jobban megnehezíti a téma megértését, hogy bevezeti a szállítószövetek elemei fogalmat, amit nem definiál.

"Az utóbbi egyes típusaiban a fa- és a háncsrész között egy osztódószövet, a kambium is elhelyezkedik. A fiatal fás szárban ez még követhető (13.6. ábra)."

Javítás

A szöveg átfogalmazása és kiegészítése.

Indoklás

A fent említett szöveti tagolódás az idős fás szárban is követhető! Lásd: Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó

Ajánlott szakirodalom

Tuba Z. (szerk.), Engloner A. (szerk.) (2007) Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan – Szövettan – Alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. 216. o.

Oldalszám: 55. oldal

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: A növények szövetei

Javítandó rész

Hibás az alapszövetek csoportosítása. A szövegben egyáltalán nem esik szó az egyik fő csoportról, a parenchimatikus alapszövetekről, csupán ezek két típusáról (táplálékkészítő, raktározó alapszövet). Emiatt a bemutatásból éppen a leggyakoribb alapszövettípus, a növényi szerveket kitöltő parenchimák, pl. kéreg- és bélparenchimák hiányoznak.

Javítás

Az alapszövetrendszer szövetei a parenchimatikus alapszövetek, a kiválasztó alapszövetek és a mechanikai alapszövetek. Mindhárom szövettípuson belül további altípusokat különböztetünk meg. A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló, sejtközötti járatokban gazdag szövet. Könnyen visszanyeri osztódóképességét, ezért a másodlagos osztódószövetek többsége belőlük származik. A levélben és a szárban található, fotoszintézisre specializálódott változata az fotoszintetizáló, vagy táplálékkészítő alapszövet (klorenchima), amelynek sejtjei sok zöldszíntestet tartalmaznak. A raktározó alapszövet a földalatti szervekben, magvakban és termésekben látja el a tápanyag raktározás feladatát. A víztartó alapszövet a szárazságtűrő pozsgás növények levelében és szárában raktároz vizet a sejt központi üregében felhalmozott nyálkához kötve. Az átszellőztető alapszövet (aerenchima) tág sejtközötti járatai a vízi- és mocsári növények levegőtől elzárt, vízben álló szervei (gyökér, gyöktörzs) számára juttatja el a légköri oxigént. A kiválasztó alapszövetek a növény számára feleslegessé vált anyagokat (pl. víz, só), vagy pedig a fennmaradásukhoz fontos anyagokat (a beporzó rovarokat csalogató nektár, sebzáró gyanta) választanak ki. A mechanika alapszövetek vastagodott falú sejtekből áll. Sejtjeik két tpusukban elhaltak, vagy élők (szklerenchima, kollenchima).

Indoklás

Az alapszöveteket megfelelően kell csoportosítani.

Ajánlott szakirodalom

Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 120-122.o