Biológiatanár

Oldalszám: 73.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 19. Az állatok szövetei

Javítandó rész

Ezáltal az egész hám egy összefüggő, élő szövetrendszernek tekinthető.

Indoklás

Nehezen értelmezhető ez a mondat, a többi szövetféleség is élő, nem érthető, hogy ezt miért kell kiemelni külön a hámra. És a többi szövet is „összefüggő”.

Oldalszám: 73. oldal

Témakör, téma

19. Az állatok szövetei

Javítandó rész

19.1. ábra. Egyrétegű köbhám és 19.2. ábra. Egyrétegű laphám ábraaláírás szövege fel van cserélve

Javítás

19.1. ábra. Egyrétegű laphám és 19.2. ábra. Egyrétegű köbhám

Indoklás

19.1. ábrán a nyíl az endothelre mutat, ami egyrétegű laphám. 19.2. ábrán látható vesetubulusok egyrétegű köbhámmal béleltek.

Ajánlott szakirodalom

Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014

Oldalszám: 74.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 19. Az állatok szövetei

Javítandó rész

19. 5-6. ábra

Javítás

Érdemes lenne a rajzon a kivezetőcső és a fedőhám sejteket eltérően színezni, hiszen ezek eltérő sejttípusok, ahogyan az az elektronmikroszkópos képen is látszik.

Oldalszám: 75.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 19. Az állatok szövetei

Javítandó rész

A vért szintén a kötőszövetek közé sorolhatjuk, mivel nagy mennyiségű folyékony sejtközötti állománnyal rendelkezik.

Javítás

Érdemes lenne a vérrel foglalkozó mondatot egy külön új bekezdésben szerepeltetni. Jelen formában úgy tűnik, mintha a vér is a rostos kötőszövetek közé tartozna.

Oldalszám: 75.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 19. Az állatok szövetei

Javítandó rész

19.12. ábra

Javítás

Használhatatlan ábra, semennyire sem tükrözi a simaizmok szövegben leírt sajátságait.

Számtalan ennél sokkal jobb mikroszkópos képet lehet találni a simaizomról, pl. az alábbit.

Oldalszám: 75.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 19. Az állatok szövetei

Javítandó rész

19.13. ábra

Javítás

Használhatatlan ábra, semennyire sem tükrözi a vázizmok szövegben leírt sajátságait.

Számtalan ennél sokkal jobb mikroszkópos képet lehet találni a vázizomról, pl. az alábbit.

Oldalszám: 76.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 19. Az állatok szövetei

Javítandó rész

A szívizomszövet is izomrostokból épül fel

Javítás

A szívizomszövet egymással keskeny csatornákkal összekapcsolt izomsejtekből épül fel, amelyek együttesen izomrostokként működnek.

Indoklás

A szívizom alapvetően sejtes szerkezetű, bár igaz, hogy funkcionálisan szívizomrostokról beszélhetünk. Ennek megfelelően kellene utalni a réskapcsolatokra, amik lehetővé teszik a szinkron működést. A réskapcsolatok már be vannak vezetve a hámszövetnél.

Ajánlott szakirodalom

Fonyó Attila (2011) Az orvosi élettan tankönyve. Medicina Könyvkiadó Zrt.

Oldalszám: 76.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 19. Az állatok szövetei

Javítandó rész

Jellemző sajátossága, hogy ingerelhető. Képes az ingert felvenni, és ingerület formájában továbbítani.

Javítás

Jellemző sajátossága, hogy ingerelhető és felvett ingert ingerület formájában képes továbbítani.

Indoklás

Félrevezető, hogy csak az idegszövetnél van kiemelve az ingerelhetőség. Az izomszövetek is mind ingerelhetőek, az idegszövet plusz sajátsága, hogy továbbítani is tudja az ingerületet, nem csak felvenni. Érdemes lenne az ingerelhetőséget az izomszöveteknél is említeni.

Ajánlott szakirodalom

Fonyó Attila (2011) Az orvosi élettan tankönyve. Medicina Könyvkiadó Zrt.

Oldalszám: 77.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 20. Az állatok kültakarója

Javítandó rész

Működése fontos szerepet játszik a környezeti változások érzékelésében és azok továbbításában, mert sűrűn tartalmaznak különböző ingerekre érzékeny érzéksejteket.

Javítás

Működése fontos szerepet játszik a környezeti változások érzékelésében és azok továbbításában, mert sűrűn tartalmaznak különböző ingerekre érzékeny érzéksejteket illetve receptorokat.

Indoklás

Ha emlős bőrről van szó, akkor abban érzéksejtek csak a Merkel-testek. Az érzőműködésdöntő többségét idegvégződések adják, de az ezekhez tartozó idegsejtek nem a bőrben vannak.

Ajánlott szakirodalom

Szentágothai János, Réthelyi Miklós (2006) Funkcionális anatómia III. Medicina Könyvkiadó Zrt.

Oldalszám: 78.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 20. Az állatok kültakarója

Javítandó rész

20.3. ábra

Javítás

Az ábrán berajzolt és feliratozott viaszcsatornáról nem esik szó a szövegben.

Oldalszám: 79.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 20. Az állatok kültakarója

Javítandó rész

20.5. ábra

Javítás

Az ábrán szerepel egy Paccini-test. Ezt érdemes lenne feliratozni, ha már a korábbi részekben esett szó a bőr érzőműködéséről.

A szőrtüszőként megjelölt rész a szőrhagyma. Mindkét feliratnak szerepelnie kellene az ábrán, hiszen a szöveg említi a szőrhagymát.

Oldalszám: 79.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 20. Az állatok kültakarója

Javítandó rész

A szőrszálak bőrfelszín apró besüllyedéseiben, a hajszálerekkel átszőtt szőrtüszőkben lévő szőrhagymákból fejlődnek. A köztük megrekedő levegőréteg kiváló hőszigetelő.

Javítás

A szőrszálak bőrfelszín apró besüllyedéseiben, a hajszálerekkel átszőtt szőrtüszőkben lévő szőrhagymákból fejlődnek. A szőrszálak között megrekedő levegőréteg kiváló hőszigetelő.

Indoklás

Az eredeti megfogalmazás félreérthető, mintha a szőrhagymákra vonatkozna a megrekedő levegőréteg.

Oldalszám: 84.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 22. Az állatok táplálkozási szervrendszere

Javítandó rész

22.2. b. ábra

Javítás

Érdemes lenne a szájüreg feliratot is elhelyezni az ábrán. Hasonló a helyzet az utóbéllel, a szövegben szerepel, de az ábrán nem.

Oldalszám: 85.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 22. Az állatok táplálkozási szervrendszere

Javítandó rész

22.6. ábra

Javítás

Érdemes lenne a májat jobban elkülönülten és más színnel berajzolni. A jelenlegi színe a háttérszín, ettől eltérő szín lenne szükséges.

Oldalszám: 86.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 22. Az állatok táplálkozási szervrendszere

Javítandó rész

A_halak és a kétéltűek közül számos faj fogatlan

Javítás

A ma élő fajok fogatlanok. A szöveg később már ezt is írja áttétételesen, mivel szarukávákról ír, amik nem gyökeres fogak.

Oldalszám: 86.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 22. Az állatok táplálkozási szervrendszere

Javítandó rész

Ehhez a vékonybél falában termelődő emésztőnedvek is hozzájárulnak

Javítás

Ehhez a vékonybél falában termelődő emésztőnedv is hozzájárul.

Indoklás

A bélnedvet egy típusú emésztőnedvként, egyes számban szokás említeni. Tény, hogy számos különböző enzimet tartalmaz, de ez igaz a hasnyálra is, mégsem nevezzük meg azt sem többes számban.

Oldalszám: 86.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 22. Az állatok táplálkozási szervrendszere

Javítandó rész

22.7. ábra. A gerincesek fogtípusai

Javítás

Furcsán szögletesek, téglatest alakúak a rajzolt fogak, nem realisztikusak. Lekerekített, reális kinézetű fogaknak kellene szerepelnie a rajzon.

Oldalszám: 88.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 23. Az állatok légzési szervrendszere

Javítandó rész

A lecke bevezetőjében szó esik a gázcseréről, később azonban ez a fogalom eltűnik és bejön helyette a légcsere. Össze kellene kötni a két fogalmat a légzés alfolyamatainak leírásakor. Tehát a légcsere valóban a levegő cseréje ki- és belégzéskor és ilyenkor egyben megvalósul a gázcsere is, hiszen az oxigént felvesszük a belégzésnél, míg kilégzésnél távozik a szén-dioxid.

Oldalszám: 88.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 23. Az állatok légzési szervrendszere

Javítandó rész

Légzési gázok vizsgálata (kísérlet leírása)

Javítás

Egyszerűbb lenne, ha a tanulók maguk lélegeznének ki szén-dioxidot a meszes vízbe pl. egy szívószálon keresztül

Indoklás

Állatvédelmileg aggályos a gyászbogárlárvákat fullasztani a meszes vízben, nem éppen korrekt szemléletet ad át a tanulóknak ez a kísérlet. És sokkal egyszerűbb is, ha maguk végzik el a tanulók a kísérletet.

Oldalszám: 89.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 23. Az állatok légzési szervrendszere

Javítandó rész

A gerincesek tüdejének nincs izomzata, a bordaközi izmok és a rekeszizom működtetik.

Összehúzódásuk következtében no a tüdő térfogata, emiatt csökken benne a levegő nyomása, és…

Javítás

Ki kellene egészíteni a leírást azzal a kulcsfontosságú információval, hogy a tüdő és a mellkasfal össze van nőve! Pont ez teszi lehetővé azt, hogy a légzőizmok kontrakciói térfogatváltozást idézzenek elő a tüdőben.

Oldalszám: 97.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 23. Az állatok kiválasztó szervrendszere

Javítandó rész

25.5. ábra. Egyszerű felépítésű nefron egy gerinces állat veséjéből

Javítás

Aránytalan és pontatlan a nefron rajza. Miért szűkül be a közepén? Sokkal vékonyabbra és hosszabbra kellene rajzolni, a valóságnak megfelelően. Teljesen aránytalan a mérete, a lumen nagyon széles és rövid. Legalább a rajzon jelezni kellene, hogy a nefron különböző részei eltérőek és kanyargósak, ha már a szövegben ez nincs is tárgyalva.

Oldalszám: 100.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 23. Az állatok szaporító szervrendszerei és egyedfejlődésül

Javítandó rész

26.3. ábra. Hímivarsejtek

Javítás

Nem látszanak rendesen a hímivarsejtek, legalább lennének megjelölve nyilakkal, hogy mit kell nézni a fotón, ami egy here metszet, rengeteg herecsatorna keresztmetszettel és valóban az ábra felső részén hímivarsjetekkel. Jobb lenne egy másik fotó, ami mozgó hímivarsejteket mutat, ha már a szöveg is ezt a jellemzőjüket emelte ki.

Oldalszám: 100.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 23. Az állatok szaporító szervrendszerei és egyedfejlődésük

Javítandó rész

26.4. ábra. Petesejt

Javítás

Hasonló a probléma, mint az előző fotóval: mit kell nézni? Hol van a petesejt és mi van körülötte? meg kellene jelölni a petesejtet legalább a fotón!

Oldalszám: 100.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 23. Az állatok szaporító szervrendszerei és egyedfejlődésük

Javítandó rész

A hímivarsejteket a hímek párzószervük segítségével juttatják a női ivarutakba. Belső

megtermékenyítésűek például a fonálférgek, az ízeltlábúak, a madarak és az emlősök.

Javítás

A hímivarsejteket a hímek a legtöbb esetben párzószervük segítségével juttatják a női ivarutakba. Belső

megtermékenyítésűek például a fonálférgek, az ízeltlábúak, a madarak és az emlősök.

Indoklás

A madarak zömének nincs párzószerve, csak a vízimadár hímeknél fordul elő, ahol a párzás is a vízben történik. Tehát a madarak jó példák a belső megtermékenyítésre, de rossz példák a párzószervre.

Oldalszám: 100.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 23. Az állatok szaporító szervrendszerei és egyedfejlődésük

Javítandó rész

A közvetlenül fejlődő állatok kezdettől fogva hasonlítanak szüleikre. Növekedésük során fontos minőségi változásuk az ivarérettségük bekövetkezése. Közvetlen fejlődésűek például a csigák, a gyűrűsférgek és az emlősök. A_ közvetett fejlődésű állatok lárva formájában hagyják el a peteburkot (tojást), és ez alakul át szaporodni is képes kifejlett egyeddé. Közvetett fejlődésűek például a rovarok és a kétéltűek.

Javítás

A szöveg a rovarokat közvetett fejlődésűnek említi, holott a 26.5. ábrán fel van tüntetve egy egyenesszárnyú életciklusa, ami közvetlen fejlődésnek számít (kifejlés). Ráadásul később a szöveg helytelenül a kifejlést közvetett fejlődésnek nevezi. Ezt az ellentmondást fel kellene oldani, legalább azzal, hogy a szöveg említi, hogy a rovarok zöme közvetett fejlődésű, de van köztük közvetlen fejlődésű csoport is.

Oldalszám: 104.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 27. Az állatok életműködésének szabályozása

Javítandó rész

Ezeket a működéseket valósítják meg a szabályozási folyamatok. Mögöttük

minden esetben az anyagcsere-folyamatok egyes lépéseinek megváltozásai állnak.

Javítás

Ezeket a működéseket valósítják meg a szabályozási folyamatok.  Ezek eredményeként az

az anyagcsere-folyamatok egyes lépéseinek megváltoznak.

Indoklás

A szabályozásnak inkább az eredménye az anyagcsere megváltozása. Ha például egy idegsejtcsoport intenzívebben kezd el tüzelni egy stimulusra és ez jelent egy szabályozási lépést aminek eredményeként valamilyen effektor válasz keletkezik, azt nem hívnám az idegsejtek esetében az anyagcsere változásának.

Oldalszám: 104.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 27. Az állatok életműködésének szabályozása

Javítandó rész

Két formájuk alakult ki az állatvilágban: az ősibb vegyi vagy hormonális, valamint a később kifejlődött idegi szabályozás.

Javítás

Két formájuk alakult ki az állatvilágban: az ősibb kémiai vagy hormonális, valamint a később kifejlődött idegi szabályozás.

Indoklás

A hormonális szabályozás a kémiai kommunikáció illetve szabályozás egy típusa. Tehát önmagában az sem helyes állítás, ami egyenlőségjelet tesz a hormonális és a kémiai (vegyi) szabályozás közé.

Oldalszám: 105.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 27. Az állatok életműködésének szabályozása

Javítandó rész

A központ megfelelő része felfogja az ingerületeket, értékeli információtartalmukat, majd egy tőle független másik idegsejtláncon, a mozgató rendszeren keresztül egy választ küld, amely az inger hatásának megfelelő változást eredményezi.

Javítás

A központ megfelelő része felfogja az ingerületeket, értékeli információtartalmukat, majd egy másik idegsejtláncon, a mozgató rendszeren keresztül egy választ küld, amely az inger hatásának megfelelő változást eredményezi.

Indoklás

Az érző és a mozgató neuronkörök egymástól nem függetlenek, kétirányú kapcsolatban vannak, még ha ez a kapcsolat részben interneuronok közbeiktatásával is épül fel. A 27.2. ábra is mutatja a közvetlen kapcsolatot.

Ajánlott szakirodalom

Szentágothai János, Réthelyi Miklós (2006) Funkcionális anatómia III. Medicina Könyvkiadó Zrt.

Oldalszám: 105.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 27. Az állatok életműködésének szabályozása

Javítandó rész

Például alváskor a kutya füle éppen úgy nyitva van, mint ébrenlétkor, mégsem reagál olyan

hangerosségre amelyet ébren meghall.

Javítás

Például alváskor a kutya füle éppen úgy működőképes, mint ébrenlétkor, mégsem reagál olyan

hangerosségre amelyet ébren meghall.

Indoklás

Szerencsétlen a megfogalmazás, mintha lennének „zárható fülű” kutyák.

Oldalszám: 108.

Témakör, téma

Sejtek, szövetek, szervek: 27. Az állatok életműködésének szabályozása

Javítandó rész

27.10. ábra. A gerincesek központi idegrendszerének kialakulása

Javítás

Az ábra bal szélén a gerincvelő és az utóagy feliratok majdnem ugyanarra a szintre mutatnak a hossztengely mentén. A gerincvelő felirat lentebbi részre kellene, hogy mutasson.