Biológiatanár

Az év legmulatságosabb kutatásáért járó rangos fizikai Ig Nobel -díjat 2016-ban magyar tudósok kapták. Díjazott publikációjuk címe igencsak meglepő: Miért vonzzák a szitakötőket a fekete sírkövek? Viccesnek hangzik, de nagyon komoly. A magyar tudósok természetesen nem a „temető ökoszisztémáira” voltak kíváncsiak. Azt próbálták kideríteni, hogy egyes felületek miért vonzzák a rovarokat. Évekig tartó intenzív kutatásuk során kiderült, hogy a megoldás kulcsa a visszavert fény polarizációs mintázatában rejlik, mely az emberi szem számára alig észlelhető, de különböző rovarok számára látható. Használhatják például a polarizációs jelet vizes élőhelyeik felismerésére. Ezek a vizuális információk több millió évig segítették a rovarok túlélését, de mi, emberek, elkezdtük az optikai környezetük átalakítását, így az állatok egyre több hamis és gyakran halálos jelzést kapnak. A mesterséges felületekről, például napelemekről, aszfaltutakról, ablakokról, autókról, alapvetően minden fényes tárgyról származó fénytükröződések, napi szinten több milliárd állat ökológiai csapdáit jelentik. Így válik a látszólag ártalmatlan sírkő tömegpusztító fegyverré és ezrek temetőjévé. A „Poláros világ” című egyórás filmünk betekintést nyújt a fent leírt jelenségekbe. Kalandozásaink nyomán egyértelművé válik, hogyan válhatott rendkívül fontossá egy látszólag nevetséges és marginális felfedezés. A film végére megtanuljuk, hogyan lehet megmenteni a veszélyeztetett vízirovarokat, megváltoztatni a városképet, biztonságosabb hidakat és kikötőket építeni, haszonállatainkat megvédeni a vérszívóktól - és még azt is megérthetjük, miért vannak csíkok a zebrán.

A filmhez kapcsolódó tudományos blog itt érhető el.

A „Poláros világ” című egyórás film az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_N_21 pályázati program finanszírozásában készült el.