A filodendron nálunk kedvelt dísznövény. Az egyszikű, trópusi lián, jellegzetes léggyökerekkel rendelkezik.
Filodendron levél és léggyökér (Fotó: Kriska György)
A különböző környezeti tényezőknek megfelelően a gyökerek alakja és működése is megváltozhat, ami módosult gyökerek megjelenéséhez vezet. Az alaki változások hátterében legtöbbször a következő működések megjelenése áll: tápanyag-raktározás, a növény támasztása, kapaszkodás, levegőztetés, védekezés és élősködés.
A léggyökerek a hajtás szárcsomóiból vagy szártagjaiból eredő járulékos gyökerek, amelyek működésük alapján sorolhatók különböző típusokba. Valódi léggyökerek azok, amelyek nem hatolnak be a talajba, hanem a levegő páratartalmát és a csapadékvizet kötik meg. Ilyennel rendelkeznek a fán lakó orchideák. A kapaszkodó léggyökerek, mint például a borostyán szár tagjain kialakuló rövid gyökerek, csupán rögzítik a felfutó növény hajtását. A koronagyökerek a hajtás alsó szárcsomóiból eredő támasztógyökerek, mint ahogy azt már korábban a kukorica esetében láttuk. A táplálékszállító léggyökerek, amíg nem érik el a talajt, addig a rajtuk lecsorgó esővíz felszívásában játszanak szerepet, később pedig a talajból veszik fel és szállítják a hajtásba a vízben oldott tápanyagokat.
Filodendron gyökérburok részei (Fotó: Kriska György)
Borotvapengével készítsünk keresztmetszetet filodendron léggyökeréből! A filodendronnak táplálékszállító léggyökerei vannak, amelyek többrétegű gyökérburokkal (velamen radicum) rendelkeznek. A gyökérburok legkülső rétege az, amely megköti a vizet. Ez alatt vastagodott falú sejtekből álló réteg helyezkedik el, amit egy peridermális rész követ. A negyedik réteget a vastagodott falú sejtekből álló kollenchima adja. A gyökérburok belső parenchimatikus rétege a kéreg vastagodott falú sejtjeivel érintkezik, amelyek a 2-3 soros exodermiszt alkotják. Az exodermisz sejtjei hatszögletesek, erősen vastagodott falúak, gödörkés vastagodásúak. Ezen belül a parenchimatikus kéreg helyezkedik el.
Filodendron léggyökér keresztmetszet, festetlen készítmény (Fotó: Kriska György)
Toluidinkékkel megfestett filodendron léggyökér keresztmetszet fénymikroszkópos képei (Fotó: Kriska György)
A központi henger az egész léggyökérnek körülbelül egyharmadát foglalja el. A központi hengerben felváltva helyezkednek el a fa- és háncsnyalábok. A fanyalábokban vízszállító csövek, vízszállító sejtek, a háncsnyalábokban a rostacsövek, kísérősejtek jól szembetűnnek.
Toluidinkékkel megfestett filodendron léggyökér keresztmetszet fénymikroszkópos képei (Fotó: Kriska György)
Az egyszerű nyalábok körén belül nagyméretű magános vagy ikerpórusos vízszállító csöveket, parenchimasejtekkel körülvett rostacsöveketláthatunk, szabálytalan (szórt) elrendeződésben. Az alapállományt szklerenchimatikusan vastagodott szűküregű sejtek adják.
Gyakorló feladatok
Irodalom
Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 160. o. + DVD
Sárkány S., Szalai I. (1966) Növénytani praktikum I. Nővényszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 708. o.
Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J. (2007) Botanika I. Sejttan, szövettan, alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 378. o.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
