A virágtakaró kék, lila és piros színét többnyire a bőrszöveti sejtek sejtnedvében felhalmozódó antociánok okozzák. A sejtnedvben található antociánok olyan vízoldékony színes vegyületek, amelyek indikátor tulajdonsággal rendelkeznek. Színük a közeg kémhatásától függően változik.
Erősen lúgos kémhatástól haladva az erősen savas kémhatásig sárga, zöld, kék, lila és piros színűvé válhatnak. A természetben az antocián-tartalmú növényi részek pirosak, lilák és kékek lehetnek. Antociánok okozzák például a muskátli piros, a katáng kék, az orvosi atracél és az ibolya lilás virágszínét, a lilahagyma és a vöröskáposzta levélszínét. A színes terméseket is könnyebben fellelik az ezekkel táplálkozó állatok, amelyek, miután elfogyasztották gyümölcsöket, ürülékükkel terjesztik a magvakat.
Készítsünk egy durva, több sejtsoros metszetet borotvapengével a káposzta lila részéből, majd a tárgylemezre helyezett és egy csepp vízben lefedett metszet mellé cseppentsünk nátrium-hidroxid (NaOH) oldatot! A lúgoldat előállításához egy nátrium-hidroxid pasztillát oldjunk fel 1 cm3 vízben! A lúg fokozatosan szivárog be a fedőlemez alá, ezért egyidejűleg jelenik meg a lila, kék, zöld, majd végül a sárga színváltozás a sejtekben.
A kísérlet elvégezhető 20%-os ecetsavval is. Ekkor a lilás színű káposztametszet élénkpirosra színeződik.Ha a feldarabolt vöröskáposztát vízben forraljuk, akkor a vizet sötétlilára színezik a kioldódó antociánok. Ezek hőhatásra nem bomlanak le, így egy olyan oldathoz jutunk, amellyel tovább kísérletezhetünk. A kapott oldathoz néhány csepp 20%-os ecetsavat adva az oldat pirossá válik! Az antocián oldathoz cseppenként natrium-hidroxid oldatot adva számos színárnyalatot elő tudunk állítani.
Készítsünk bőrszöveti nyúzatot a lilahagyma allevél lila oldaláról és egy csepp vízben lefedve vizsgáljuk fénymikroszkóppal! Keressünk a látótérben antociántartalmú lila sejteket, majd a vöröskáposztánál már ismertetett módon szívassunk át a metszeten nátrium-hidroxid oldatot! A lúg hatására néhány másodperc alatt bekövetkezik a sejtekben a színváltozás, majd a feloldódó sejtekből kiáramlik a zöldes színűvé vált antocián.
Az antociánok színes antocianidból és egy vagy két színtelen cukorrészből álló glikozidok. A cukorrész elősegíti a festékanyag vízben való oldhatóságát és stabilizálja a fény és hő hatására könnyen elbomló antocianidot. Az antociánokban az antocianidhoz egy, vagy két cukorrész kapcsolódhat, amely mono-, di- és triszacharid lehet. Az antocián erős antioxidáns, ami miatt hatékonyan védi a növényt az UV sugarak által létrehozott szabadgyökök ellen. Antioxidáns tulajdonságát elfogyasztás után is megtartja, ezért is nagyon egészségesek a nagy antociántartalmú piros héjú vagy húsú gyümölcsök.
Fotók: Kriska György
Irodalom
Kriska Gy. (2012) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 203. o. + DVD
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
