Látványos fénymikroszkópos témát jelent egy díszhal farokúszójának hajszálérkeringése. Kisméretű díszhalat (pl. guppi, mexikói kardfarkú hal) óvatosan tekerjünk be vizes papír zsebkendő darabba úgy, hogy csak farokúszója nyúljon ki a nedves pólyából! A betekerés hatására a hal nem tud mozogni, ugyanakkor a vizes vattának köszönhetően nem szárad ki és a légkör víznél jóval magasabb oxigéntartalma miatt kellő mennyiségű oxigénhez is jut. A betekert halat fektessük tárgylemezre, majd a tárgylemez felszínén szétterülő farokúszót borítsuk le fedőlemezzel! Ezután már vizsgálhatjuk is fénymikroszkóppal különböző nagyításokon a farokúszót! A vizsgálat során jól megfigyelhetők a farokúszó porcos úszósugarai között és ezek felszínén is a velük párhuzamosan futó hajszálerek és a bennük sodródó vörösvérsejtek.
Az egymás mellett futó hajszálerekben ellentétes irányban áramlik a vér. Az úszósugarakkal párhuzamosan futó hajszálerek mellett nagyobb nagyításon az ezeket összekötő egészen vékony erecskéket is felfedezhetjük. Ezekben jól azonosíthatók az áramló vörösvérsejtek. Ha ezek mozgása lelassulna a vizsgálat során, akkor cseppentsünk vizet a fedőlemez szélére, hogy csökkenjen a fedőlemez nyomása az úszón. A farokúszó színét, mintázatát festékszemcséket raktározó különleges sejtek, a festéksejtek vagy kromatofórák hozzák létre. A fiatal kromatofórák amőbaszerű mozgással a helyüket is képesek változtatni, majd később elvesztve e tulajdonságukat egy adott helyen telepednek meg és soknyúlványú, csillag alakú sejtekké válnak.
A kromatofórák általában kis csoportokat képeznek, amelyek azonos, vagy eltérő festékanyagot tartalmazó sejtekből is állhatnak. Az előbbieknek leginkább a testmintázatok kialakításban, míg az utóbbiaknak a kevert színek és az átmeneti színárnyalatok létrehozásában játszanak szerepet. A halak színváltozása a pigmentsejtek működésére vezethető vissza. Amikor a festékanyag a csillag alakú sejtek nyúlványaiba áramlik, akkor erősödik, sötétedik a test színárnyalata, míg ha a pigmentek a sejtek központi részébe húzódnak vissza, akkor halványul a testszín. A pigmentszemcsék szétáramlása és koncentrálódása idegi- és hormonális szabályozás alatt áll. A színváltozást kiválthatja a környezet színének megváltozása, de előidézheti egy rivális fajtárs megjelenése is.
Fotók: Kriska György
Irodalom
Kriska Gy., Lőw P. (2012) Biológia érettségire felkészítő. Állati szervezetek. Nemzeti Tankönyvkiadó, 222. o. + DVD
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
