Az eperfa Közép-Ázsiából származó fa, amely egész Európában elterjedt. Régebben szinte minden parasztháznál megtalálható volt a Dunántúlon.
A szederfának is nevezett növényt, de ma már kevésbé ültetik, mert gyümölcse, amely valójában áltermés, korán lehullik és nem is különösebben ízletes. Hazánkban két faja a fehér és fekete eperfa él. A fehér eperfa fiatal leveleit régebben nagy mennyiségben gyűjtötték, mert ezzel etették a hernyóselyem miatt tartott selyemhernyókat.
Vizsgáljuk meg az eperfa levelét sztereomikroszkóppal kis nagyításon, áteső fényű megvilágítás mellett! Az eperfa levelének ujjas levélerezete van, a levélbe belépő főér öt sugárirányú oldalérre oszlik. Az elnevezés onnan ered, hogy a levéllemezbe lépő levélerek a kéz ujjaihoz hasonlóan haladnak tovább. A levélerek a növény szállítónyalábjaiból állnak. Ezekben megtalálható a faszövet, amely a gyökér által felvett vizet és ásványi anyagokat szállítja a levélbe és a háncsszövet, amely a levél fotoszintézise során keletkezett szerves anyagokat szállítja el a levélből a nővény többi részébe. A levélerek többszörösen elágazódva és egymással összekapcsolódva teljesen behálózzák a levéllemezt. A legkisebb, levélér nélküli levélrészt érszigetnek nevezzük. A levélerezet tanulmányozása során megfigyelhetjük, hogy a levélszél csipkéinek tövében, közvetlenül a levélfelszín alatt, több levélér is összeolvad. Párás, nedves időben, amikor a növények nem tudnak párologtatással vizet leadni, itt megy végbe a levél cseppkiválasztása. Ekkor a szállítónyalábokból víz választódik ki, amely lecsöpög a csipkés levélszélről. A cseppkiválasztásra azért van szüksége a növénynek, mert párologtatás hiányában csak ezúton tudja fenntartani a gyökéren keresztül felvett tápanyagok áramoltatását a levelek felé.
Fotók: Kriska György
Irodalom
Kriska György, Gánóczy Anita (2013) Természetismeret gyerekeknek: Bogárnézős vizsgálatok – Növényvilág, Flaccus kiadó, 256. o.
https://www.flaccus.hu/bogarnezos-vizsgalatok-21647
Kriska Gy. (2008): Térhatású fényképezés és szemléltetés. Flaccus Kiadó, 103. o. + CD–ROM
Kriska Gy. (2012) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 203. o. + DVD
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
