A tyúkhúr a tápanyagokban gazdag talajok gyakori és tömeges megjelenésű gyomnövénye. Ez a szegfűféle kora tavasztól késő őszig virágzik, ezért a vizsgálatainkhoz könnyen be tudjuk szerezni virágos példányait. A tyúkhúr virága sugarasan szimmetrikus, felépítésére az ötös szám jellemző. Az 5 csészelevéltől beljebb, ezekkel váltakozó helyzetben 5 fehér sziromlevél helyezkedik el, amelyek közepe kicsípett, ezért először úgy látszik, mintha a virágban 10 sziromlevél lenne. Beljebb találhatók a két körben ötösével álló porzók, amelyek az öt termőlevélből összeforrt termőt veszik körül. A termő csúcsi részén 5 bibe látható, ez jelzi a termőlevelek számát.
Útszéleken, gyepekben és hegyi réteken májustól októberig virágzik az évelő hólyagos habszegfű. Nevét a csészelevelekből összeforrt, hólyagszerű csészéjéről kapta. 5 sziromlevele mélyen behasított, a virág belsejéből hosszan kinyúlik a bibe vagy a porzók. A virágfejlődés során elsőként a porzók érnek be és csak ezek elszáradása után fejlődik ki a termő. Az ivarlevelek különböző időpontban való megjelenése megakadályozza a növény önbeporzását.
A gyomtársulások, művelt területek és útszélek leggyakoribb szegfűféléje a fehér mécsvirág. Az évelő növény hófehér pártájú virágai alkonyatkor nyílnak ki teljesen, hogy apró „mécsesként” világítva csalogassák magukhoz a beporzásukat elvégző éjjeli lepkéket.
A hólyagos habszegfű esetében már láttunk egy jó módszert az önbeporzás elkerülésére, amit a mécsvirág még tökéletesebb szintre fejlesztett. A növény kétlaki, egyedein vagy csak porzós (hím), vagy csak termős (női) virágok találhatók, ezért teljességgel lehetetlen, hogy egy növény önmagát porozza be.
Vizsgáljuk meg sztereomikroszkóppal elsőként a termős virágot! A csészelevelek összeforrtak, csupán az 5 csészecimpa áll szabadon. A sziromlevelek alsó, összenőtt részei pártacsövet, míg a felső részek pártacimpákat alkotnak. A termős virág alsó része kiszélesedett, belsejében nagyméretű magház található. A termős virág közepéből 5 csavarodott bibe nyúlik ki.
A bibeszálak közvetlenül a magházhoz kapcsolódnak, amelyből az apró magvakat tartalmazó toktermés fejlődik. A porzós virág pártacsövének felnyitásakor előtűnnek a virág belsejében a porzók. A nagy magház miatt kiszélesedett termős virágokat könnyű megkülönböztetni a porzós virágoktól.
Fotók: Kriska György
Irodalom
Kriska György, Gánóczy Anita (2013) Természetismeret gyerekeknek: Bogárnézős vizsgálatok – Növényvilág, Flaccus kiadó, 256. o.
https://www.flaccus.hu/bogarnezos-vizsgalatok-21647
Kriska Gy. (2012) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 203. o. + DVD
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
