Állóvizekben és lassúfolyású síkvidéki patakokban gyakori a tejfehér planária. Áttetsző testfalán át jól felismerhetők az emésztőrendszer részei a garattasak és az elágazó béledényrendszer. A garattasakban található a hosszan kinyújtható csőszerű garat, amellyel felveszi a táplálékot.
A garat az elágazódó és vakon végződő béledényrendszerben folytatódik, amely sejtekig szállítja a tápanyagokat.
A táplálkozás megfigyeléséhez helyezz planáriákat a vízzel félig feltöltött bogárnézőbe és tegyél melléjük egy kis darab nyers csirkemájat, vagy nyershúst. Az éhes férgek hamar rámásznak a táplálékra, amelyből kiöltött garatjukkal tépnek ki kisebb darabokat.
Fotók: Kriska György
Irodalom
Kriska Gy. (2022) Édesvízi gerinctelenek Közép-Európában. Flaccus Kiadó, 560 o.
http://bszm.elte.hu/vizi-gerinctelenek/index.html
Ajánlott bejegyzések:
-
Magas kőris (Fraxinus excelsior) ágkeresztmetszet szöveti felépítése
-
Ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica) szár és gyökér keresztmetszet szöveti szerkezete
-
Imola (Centaurea sp.) szár szövettani szerkezete
-
Hárs (Tilia sp.) ág szövettani szerkezete
-
Kövér porcsin (Portulaca oleracea) gyökér és szár szövettani szerkezete
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
