Dúsnövényzetű tavakban, holtágakban, mocsarakban él a vérszívó orvosi pióca. Színe igen változatos, néha díszes mintázatú. A sárgászöld hasoldal fekete foltokkal tarkított. Ennek szélein fekete sáv van, amely a háti rész sárga szegélyével érintkezik.
A zöldesbarna hátoldalon rozsdabarna sávok futnak, melyeket fekete foltok szakítanak meg. Ez eredményezi az állat márványozott mintázatát. Szájüregében félhold alakú, fogazott állkapcsok vannak, amelyekkel 1-2 mm mély Y alakú sebet fűrészel a zsákmány bőrébe. Innen szívja fel izmos garatja segítségével a vért, miközben véralvadás gátló anyagot juttat a sebbe, mely így a szívás után is még sokáig vérzik. Az orvosi pióca a zsákmány közelségét a víz mozgásából vagy a talaj rezgéséből érzékeli, és kígyózó úszással indul el felé. Szivacsos burokkal rendelkező 1-2 cm-es kokonját a vízparton ássa be a talajba, vagy a vízbe dőlt fatörzsek kérge alá rejti.
Fotók: Kriska György
Irodalom
Kriska Gy. (2022) Édesvízi gerinctelenek Közép-Európában. Flaccus Kiadó, 560 o.
http://bszm.elte.hu/vizi-gerinctelenek/index.html
Ajánlott bejegyzések:
-
Magas kőris (Fraxinus excelsior) ágkeresztmetszet szöveti felépítése
-
Ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica) szár és gyökér keresztmetszet szöveti szerkezete
-
Imola (Centaurea sp.) szár szövettani szerkezete
-
Hárs (Tilia sp.) ág szövettani szerkezete
-
Kövér porcsin (Portulaca oleracea) gyökér és szár szövettani szerkezete
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
