Biológiatanár

A háznélküli csigák héja elcsökevényesedett. A szintén redukálódott köpeny a fej mögött köpenypajzsot formál, rajta a légzőnyílás jobb oldalt helyezkedik el. A ház maradványa egy kisebb mészlemez formájában fennmaradhat a köpenypajzs alatt.

A csupaszcsigák farki vége nem kihegyesedő. A köpenypajzson a légzőnyílás jobb oldalt, a középvonalától a fejhez közelebb helyezkedik el. A héj többnyire csak a meszes szemcsék formájában marad meg a köpenypajzs alatt. A köpenypajzs felszíne finoman szemcsézett, a testen mély bőrráncok futnak. A csoport legismertebb faja az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő spanyol csupaszcsiga (Arion vulgaris) Az 1950–es években Délnyugat–Európából indult hódító útjára és már az egész kontinenst meghódította. Súlyos növényi kártevő, de ürüléket és dögöt is fogyaszt. Petéi főleg a kertészeti talajok kereskedelmével terjednek. Tömeges elszaporodását elősegíti, hogy petéi a nedvesebb klímán nem száradnak ki úgy, mint mediterrán éghajlatú őshazájában. Az indiai futókacsa szívesen elfogyasztja, ezért egyes kertészek őket használják egyfajta biológiai védekezésként.

A meztelencsigák testvége kihegyesedő, a hátoldalukon végig vagy csak a farok közelében egy feltűnő taraj fut. Nyálkájuk színtelen. A fej mögött egy kiemelkedés, a köpenypajzs figyelhető meg, amely alatt a héj maradványa, egy vékony mészlemez helyezkedik el. A légzőnyílás a köpenypajzs jobb oldalán, a középvonaltól hátrébb, a testvég irányában helyezkedik el. Éjszaka aktívak. Főként növényevők, de gombákkal és döggel is táplálkozhatnak.

A házatlan csigák testhossza csak ritkán éri el az 5 cm-t. Háti taraj csak a farok közelében jelenik meg náluk. A nyálkájuk fehér színű.  A légzőnyílás helyzete a meztelen csigákhoz hasonló. Jelentős mezőgazdasági kártevők tartoznak közéjük.

Fotók: Kriska György