A kukorica igen fontos takarmánynövény. Vékonyabb szárdarabjából készítsünk keresztmetszetet és natívan és toluidinkékkel megfestve vizsgáljuk meg fénymikroszkópban!
A keresztmetszeten kis nagyítással jól szembetűnik, hogy a vékonyfalú, viszonylag nagy sejtekből álló parenchimatikus alapszövetben elszórtan, a felület közelében sűrűbben, a középpont felé egymástól távolabb, erősebben festődött jellegzetes szövetcsoportok, a kukorica szárának szállítónyalábjai helyezkednek el. A nyaláb körvonala mentén zöldeskékre színeződő szklerenchima rostok rétege, a nyalábhüvely figyelhető meg.
A nyalábhüvelyen belül két szövettájat figyelhetünk meg. A szár felülete felé eső, lilára, színeződött külső táj a háncsrész, a központ felé néző, kékeszöldre festődött belsőbb szövettáj a farész.
A háncsrész keresztmetszeti képén az elemek szabályszerű elrendeződést mutatnak. A háncsrészből a háncsparenchima és a háncsrostok is hiányoznak. A tágabb üregű, vékonyabb falú, szögletes elemek a rostacsövek. A rostacsövek némelyikében apró fénytörő pontocskákat láthatunk, melyek a haránt irányú rostalemezek likacsai. A rostacsövek közvetlen szomszédságában egy vagy több, kisebb átmérőjű, vékonyfalú, plazmával telt, erősen festődő sejt helyezkedik el. Ezek a kísérősejtek.
A háncs felület felé eső részén, a, nyalábhüvely belső határa közelében figyelhetjük meg az elsőként kialakult és a szárnövekedés során összenyomódott háncselemeket (háncsprimameusok).
A háncsrésszel közvetlenül érintkező farészben már kis nagyítással is feltűnik két vagy több igen tágüregű, vastagfalú vízszállító cső, trachea, amelyek a farész térfogatának a felét kitöltik. E tág tracheák között néhány szűkebb üregű trachea, és vízszállító sejt, tracheida látható, többnyire faparenchimától övezve. A farész sajátos szerkezetének további jellemző vonása, hogy a szár közepe felé néző, belső oldalán, a nyalábhüvellyel szomszédosan rendszerint egy nagy sejtközötti járat alakul ki, amely többnyire a szövetek elszakadása, folytán (a hosszanti növekedés idején) módon keletkezett. Ebbe a sejtközötti járatba az elsőként képződött, de már elszakadozott faelemek (faprimameusok) spirálisan, illetve gyűrűsen vastagodott sejtfalrészletei nyúlnak be.
A kukorica szállítónyalábjai összetettek, mert háncs- és farészből állnak, kollaterálisak, mert a két nyalábrész csupán egyik oldalával érintkezik egymással, azonkívül az egyszikűekre jellemző módon zártak, mivel kialakult állapotban osztódó szövetet (kambiumot) nem tartalmaznak.
Kukorica szárkeresztmetszet részletek toluidinkékkel megfestve. Fénymikroszkópos képek (Fotó: Kriska György)
Kukorica szárkeresztmetszet részletek. Fénymikroszkópos képek (Fotó: Kriska György)
Gyakorló feladatok
Irodalom
Bóka K., Jakucs E., Kristóf Z., Vági P. (2005) Növényszervezettani gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 201. o.
Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 160. o. + DVD
Sárkány S., Szalai I. (1966) Növénytani praktikum I. Nővényszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 708. o.
Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J. (2007) Botanika I. Sejttan, szövettan, alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 378. o.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
