A kukorica pányvázó- vagy koronagyökerei az alsó szárcsomókból, mint hajtáseredetű gyökerek erednek és nagyjából vízszintes irányban növekedve valósággal kipányvázzák a növény szárát. Készítsünk borotvapengével vékony keresztmetszetet kukorica pányvázógyökeréből a gyökércsúcstól néhány centiméterre! A metszetet fessük meg toluidinkékkel, majd a lefedés után vizsgáljuk meg fénymikroszkóppal!
A gyökérkeresztmetszet külső szélén az egyrétegű epidermisz látható. A bőrszövet alatt a kéregparenchima külső sejtrétegeiből képződő, parásodott falú sejtekből álló exodermisz helyezkedik el. Az exodermisz az idő múlásával lekopó bőrszövetet helyettesítve védi a gyökeret a külső behatásoktól, sérülésektől. Az exodermisz alatt a parenchimatikus sejtekből álló kéregparenchima következik. A kéregrész fejlett parenchimasejtekből áll. Ezek kifelé kisebbednek, vastagabb falúak lesznek és kialakítják a szilárdítójellegű exodermiszt. A kéregparenchima legbelső rétege az endodermisz. A központi henger legkülső sejtsora a perikambium, amely alatt sugárirányban, felváltva helyezkednek el a fa- és a háncsnyalábok. A fa nyalábok száma sok (40-50). Külső, perikambium alatti részük a protoxilém, amely szűk üregű faelemekből áll, míg a belső részen a tág, vízszállító csöveket is tartalmazó metaxilémet láthatjuk. A farészben a szűkebb üregű vízszállító sejteket a tágüregű vízszállító csövektől fásodottfalú parenchimasejtek választják el. A háncsnyalábok kevés elemből állnak, és a protoxilémek között helyezkednek el.
A mechanikai szövetek tehát hármas kört alkotnak: a hipodermisz, az endodermisz és a fanyalábgyűrű formájában. A gyökér központi részét bélparenchima tölti ki.
A kukorica hajtáseredetű koronagyökérzete (Fotó: Kriska György)
Kukorica pányvázógyökerének keresztmetszete, toluidinkékkel megfestett preparátum
fénymikroszkópos képe (Fotó: Kriska György)
Erősebb nagyítású képek a kéreg és a központi henger találkozásáról (Fotó: Kriska György)
Gyakorló feladatok
Irodalom
Bóka K., Jakucs E., Kristóf Z., Vági P. (2005) Növényszervezettani gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 201. o.
Haraszty Á., Fridvalszky L., Gracza P. (1982) Mikroszkópos növényanatómia. Tankönyvkiadó, Budapest
Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 160. o. + DVD
Kriska Gy. (2012) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 203. o. + DVD
Sárkány S., Szalai I. (1966) Növénytani praktikum I. Nővényszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 708. o.
Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J. (2007) Botanika I. Sejttan, szövettan, alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 378. o.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
