A bab növény, keményítőben és fehérjében gazdag magvait az emberi táplálkozásban elterjedten felhasználják. Vizsgálatunk célja: a fejlődésben levő gyökér elsődleges szöveti felépítésének tanulmányozása, majd a hullámos kambium kialakulása révén a szállítószövetrendszer másodlagos gyarapodásának és ennek folytán a gyökér vastagodásának figyelemmel kísérése.
A bab mag Petri-csészében nedves szűrőpapíron már 2—3 nap alatt csírázni kezd. A fiatal csíranövény gyökérszőrös szintjéből készítsünk keresztmetszetet és figyeljük meg az elsődleges szöveti felépítést. A negyedik-ötödik napon a hullámos kambium megjelenését, a nyolcadik és tizedik napon pedig az oldalgyökeres gyökéren az erőteljes másodlagos gyarapodást vizsgálhatjuk a gyökérnyak alatti szintben.
Az 1—1,5 mm átmérőjű — toluidinkékkel megfestett — gyökér-keresztmetszeten szabadszemmel is 3 jól elkülönült szövettájat: kívül a rizodermiszt, befelé haladva az elsődleges kérget és középen a központi hengert különböztetjük meg. A fiatal gyökér felületén kialakult rhizodermis sejtjei kis méretűek és rövid téglalap alakúak. A felület mentén kb. minden 3—6-odik sejt hosszú gyökérszőrré nyúlik meg. Az elsődleges kéreg a rizodermisztől kezdődően fokozatosan nagyobbodó parenchima sejtekből áll, melyek legömbölyödöttek és közöttük tág háromszög alakú sejtközötti járatok vannak. A belső sejtek megint kisebbé válnak, és az elsődleges kérget endodermisz zárja le. Sejtjei téglalap, egyes esetekben 5—6-szög alakúak, radialis falukon látszólagos lencse alakú vastagodással. A perikambium sejtjei jóval nagyobbak és sugárirányban megnyúltak. E rétegen belül váltakozva 4 egyszerű fanyalábot és egyszerű háncsnyalábot látunk. A fanyalábok 5—9 faelemből állnak. A szűküregű protoxilém elemek a perikambium szomszédságában vannak, befelé tágabb üregű 2—4 metaxilém elem helyezkedik el. A háncsnyalábokat széles parenchima csík (bélsugár) választja el a fanyaláboktól. A háncsnyaláb vékonyfalú elemei (rostacsövek, kísérősejtek, háncsparenchima) vastagabb falú elemek csoportját fogják közre. A bélszövet kisméretű 5—6-szögletű, vékonyfalú sejtekből áll.
A kétszikűek gyökerében másodlagos osztódószövetek biztosítják a szállítószövetek további gyarapodását, ami a gyökér másodlagos vastagodását eredményezi. A folyamat lényegét az alábbi ábra segítségével tekintjük át.
A kétszikű gyökér másodlagos vastagodásának lépései (Rajz: Kriska György)
A másodlagos vastagodás első lépését egy hullámos kambium (zöld) kialakulása jelenti (első rajz). A hullámos kambium a fanyaláboktól kifelé eső perikambiumrészekből és a háncsnyalábokat belülről szegélyező bélparenchimasejtekből alakul ki. Az így létrejött szerkezetben az elsődleges háncsnyalábok (világoskék) a kambiumgyűrű külső, míg az elsődleges fanyalábok (sötétkék) a belső oldalán helyezkednek el. A hullámos kambium összefüggő gyűrűben, vagy nyalábos szerkezetben befelé faelemeket (másodlagos faszövet, középkék), míg kifelé háncselemeket (másodlagos háncsszövet, rózsaszín) képez. A kambium egyenlőtlen faelemképzése miatt az eredetileg hullámos kambium később kör alakúvá válik. A gyökér vastagodása során az elsődleges fanyalábok továbbra is felismerhetők a központi henger középső részén, míg az elsődleges háncsnyalábokat a másodlagos háncsszövet tolja kifelé (második rajz). A termelődő szállítószövetek egy idő után megrepesztik a kérget, amely leszakadozik a gyökérről. A helyét parás falú sejtrétegek veszik át, amelyeket az elsődleges háncsnyalábok külső oldalán megmaradt perikambiumrészekből (barna) és kéregparenchima-sejtekből kialakuló osztódószövet-gyűrű termeli. Az osztódószövet kifelé parás falú sejteket, míg befelé parenchimasejteket képez. Az így kialakuló képződmény együttesen alkotja a gyökér másodlagos bőrszövetét, a peridermát, amely a másodlagosan vastagodó száron is kialakul.
Másodlagosan vastagodó babgyökér keresztmetszet részletek toluidinkékkel megfestve (Fotó: Kriska György)
A hullámos kambium a háncsnyalábok felőli szakaszon több sejtsor széles, a fanyalábok irányában elkeskenyedik egy sejtsorúvá. Működése is ennek megfelelő, legintenzívebb az eredeti háncsnyalábok oldalán: így befelé tágüregű, vízszállító csövek jönnek létre. A bélszövet sejtjei is megnövekednek, sejtfaluk hálózatos vastagodásúvá válik. Kifelé tágüregű rostacsövek, plazmatartalmú kísérősejtek és háncsparenchima képződik. Az egyszerű háncsnyaláb szilárdító sejtjei megvastagodnak. Az eredeti működő háncselemek összenyomódott üregekkel a külső oldalon találhatók. A perikambium sejtsora jól látható, az endodermisz azonban már nem mindenütt kifejezett. A rizodermisz gyökérszőrei pusztulóban vannak.
Másodlagosan vastagodó babgyökér központi hengerének keresztmetszete (Fotó: Kriska György)
Másodlagos szállítóelemek képződése a bab gyökerében (Fotó: Kriska György)
A babgyökér elágazási zónában készült keresztmetszete (Fotó: Kriska György)
A hullámos kambium további működése folyamán összefüggő szállítószövetrendszer alakul ki, melyet helyenként 3—9 sejtsor széles bélsugarak tagolnak. A fatestet vízszállító csövek, sorokba rendeződő vízszállító sejtek és főképpen farostok építik fel. A háncsrész kisebb ütemben gyarapodik és keskeny szövetként fogja körül a kambiumot. A még megtalálható, de már felszakadozó rizodermiszen belül az elsődleges kéreg sejtjei kezdenek elparásodni és mint exodermis borítják be és védik a gyökeret.
Gyakorló feladatok
Irodalom
Bóka K., Jakucs E., Kristóf Z., Vági P. (2005) Növényszervezettani gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 201. o.
Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 160. o. + DVD
Sárkány S., Szalai I. (1966) Növénytani praktikum I. Nővényszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 708. o.
Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J. (2007) Botanika I. Sejttan, szövettan, alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 378. o.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
