Farkasalma (Aristolochia clematitis) gyökér szövettani vizsgálata
Fotoszintetizáló szervezetek 47.

Farkasalma másodlagos szövetekkel gyarapodó gyökerének igen különleges a keresztmetszeti képe. Ahhoz, hogy megértsük miként alakult ki ez a jellegzetes szerkezet tisztában kell lennünk a gyökér másodlagos vastagodásának általános menetével. Ezt leginkább a bab és a borsó példáján érthetjük meg. A gyökér másodlagos vastagodása a farkasalma esetében is hasonló módon játszódik le, ám a gyökérkambium eltérő működése jelentős szerkezeti változást okoz.

Nézzük meg a gyökérkeresztmetszet szöveti szerveződését! Középen a négysugarú (tetrarch) gyökér először képződő faelemei (faprimaneusok), az elsődleges fanyalábok láthatók.

A másodlagos vastagodás első lépéseként kialakuló kambiumgyűrű elsődleges fanyalábok felé tekintő szakaszai befelé másodlagos farészt, kifelé pedig másodlagos háncsrészt termelnek, tehát nyalábkambiumként működnek. Így ezeken a helyeken 4 nagyméretű összetett szállítónyaláb jön létre. A nyalábközti kambium pedig akárcsak a szárban befelé és kifelé is parenchimát fejleszt. Így jelenik meg a gyökérkeresztmetszet közepén az a jellegzetes mintázat, melyben a kék kereszt az edénynyalábok farészeit, míg a sötétlila kereszt a központi rész parenchima szövetét testesíti meg. A kék kereszt végeihez, azaz a farészek külső részéhez kapcsolódik a nyalábkambium, mely kifelé a világos lila háncsrészt fejleszti. A vastagodás következtében az eredeti rizodermisz elpusztult, helyette másodlagos bőrszövet periderma alakult.  

20230530_103932.jpg

Farkasalma szántőföld mellett (Fotó: Kriska György)

fark14.jpg

fark10.jpg

fark13.jpg

gyoker1_2.jpg

gyoker2_2.jpg

gyoker3_2.jpg

Farkasalma gyökerének keresztmetszete, toluidinkékkel megfestett preparátumok (Fotó: Kriska György)

Gyakorló feladatok

1. gyakorlat

2. gyakorlat

Irodalom

Haraszty Á., Fridvalszky L., Gracza P. (1982) Mikroszkópos növényanatómia. Tankönyvkiadó, Budapest

Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 160. o. + DVD

Kriska Gy. (2012) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 203. o. + DVD

Sárkány S., Szalai I. (1966) Növénytani praktikum I. Nővényszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 708. o.

Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J. (2007) Botanika I. Sejttan, szövettan, alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 378. o.

A bejegyzés trackback címe:

https://biologiatanar.blog.hu/api/trackback/id/tr2918266115

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása