A gyöngyvirág rizómájának részlete (Fotó: Kriska György)
A növény hosszú szártagú rhizomájából a szártag közepe táján készítsünk vékony keresztmetszet-részleteket és fessük meg toluidinkékkel.
A gyöngyvirág rizómájának külső rétegei, az egy sejtrétegű bőrszövet és az alatta elhelyezkedő
kéregparenchima és a kéreg a központi henger részletével (Fotó: Kriska György)
Edénynyaláb a központi henger bélszövetében és egy edénynyaláb erős nagyítású részlete (Fotó: Kriska György)
Az egyrétegű epidermisz alatti elsődleges kéregparenchima sejtközötti járatokban gazdag. Sejtjei nagymennyiségű keményítőt tartalmaznak, raktározó parenchimát képeznek. A kéreg belső határát az egysejtrétegű endodermisz adja. Sejtjeinek sejfalai U alakban vastagodottak.
A gyöngyvirág rizómájának keresztmetszete, toluidinkékkel megfestett preparátum
fénymikroszkópos képe (Fotó: Kriska György)
A májusi gyöngyvirág rizómájában a szállítószövetrendszer nyalábos kialakulású. A nyalábok közül néhány (6—8) a rizóma középső részében, alapszöveti-parenchimától körülvéve, szórtan helyezkedik el. A nyalábok a páfrányokéhoz hasonlóan zártak és koncentrikus szerkezetűek, de eltérnek azoktól abban, hogy bennük a nyalábot felépítő faelemek kívül helyezkednek el, és összefüggő szövetgyűrű (hengerpalást) formájában teljesen körülveszik a központi helyzetű háncsrészt. A kétféle szövet között itt sincs kambium, tehát ezek a nyalábok is zártak. Az ilyen típusú szállítónyalábot leptocentrikusnak (amfivazálisnak) nevezzük. A gyöngyvirág rizómájában azonban más szerkezetű nyalábokat is találunk. Ezek az igen szembetűnő, U alakúan vastagodott falú sejtekből álló endodermisz belső oldalán helyezkednek el. Legtöbbjük nem koncentrikus, hanem kollaterális szerkezű, mert farészük nem veszi körül teljesen a háncsrészt. Osztódó szövet, kambium nincs bennük, tehát szintén zártak. Az ismertetett kétféle nyalábnak mind a fa-, mind a háncsrészét általában azonos elemek építik fel. A nyalábok háncsrészében a tágabb üregű rostacsövek, s mellettük az igen apró, de sejtplazmatartalmuknál fogva jól festődő kísérősejtek ugyanolyan jól láthatók, mint a kukorica háncsrészében. A háncsparenchima-elemek és a háncsrostok hiányoznak. A nyaláb farészében kerek, ovális, illetve szögletes, vastagfalú vízszállító elemek, vízszállító csövek (tracheák), vízszállító sejtek (tracheidák), valamint csak nagy nagyítással látható összenyomott elsődleges faelemek (faprimaneusok) helyezkednek el. A faparenchima hiányzik. Az itt megfigyelt leptocentrikus szállító nyalábok leginkább az egyszikűek föld alatti szerveiben, rizómájában találhatók.
Az endodermisz közelében kollaterális zárt nyalábok, míg beljebb koncentrikus amfivazális nyalábok helyezkednek el. Ezekben belül elhelyezkedő háncsrészt a tágüregű vízszállító csöveket tartalmazó farész veszi körül.
Gyakorló feladatok
Irodalom
Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 160. o. + DVD
Sárkány S., Szalai I. (1966) Növénytani praktikum I. Nővényszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 708. o.
Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J. (2007) Botanika I. Sejttan, szövettan, alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 378. o.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
