Készítsünk borotvapengével kereszt- és sugárirányú hosszmetszetet feketefenyő fiatal ágából, majd toluidinkékkel fessük meg a metszeteket! Ezeket fénymikroszkóppal vizsgáljuk, áteső és felső megvilágítás mellett!
Az ágkeresztmetszeti képen fentről lefelé a peridermát a kéregparenchima követi (Fotó: Kriska György)
Toluidinkékkel megfestett fenyőág keresztmetszete. Áteső fényben készült fénymikroszkópos kép (Fotó: Kriska György)
A fenyőág keresztmetszetén kívülről befelé haladva megfigyelhetjük a peridermát, a kéregparenchimát, a háncsot, a kambiumot és a fatestet. A kéregben, a háncstestben és a fatestben is hosszanti gyantajáratok keresztmetszetei láthatók. A fatest egyneműnek látszik, nincsenek benne vízszállító csövek. Az egyöntetű képet csak a gyantajáratok metszetei tarkítják. A fatestet egyenletes négyzet, öt- vagy hatszög alakú vízszállító csövek építik fel, melyek sugárirányú (radiális) sorokat alkotnak, közöttük néhány vékony bélsugár található. A fatest gyantavezetékeit vékonyfalú epitélsejtek bélelik ki, melyek az illóolajban oldott gyantát választják ki. A fatestben hosszparenchimasejtek nincsenek. Az évgyűrűhatár egyik oldalán az ezévi korai pászta tág üregű, a másik oldalán a tavalyi évi késői pászta szűk üregű vízszállító sejtjei láthatók.
Toluidinkékkel megfestett fenyőág keresztmetszetek felső megvilágítás mellett készült fénymikroszkópos képei (Fotó: Kriska György)
A fatest határán jól látható a többsejtsoros kambium, ezen kívül pedig a háncstest, amely rostasejtekből és nagyobb méretű háncsparenchimasejtekből épül fel.
Toluidinkékkel megfestett fenyőág hosszmetszet felső megvilágítás mellett készült fénymikroszkópos képe (Fotó: Kriska György)
A fenyőág hosszmetszeti képén felülről lefelé haladva jól felismerhető a zöldes színű kéregparenchima, a lilás háncs, a kambium világosabb rétege és a világoskékre színeződött fatest.
A nyitvatermők nem rendelkeznek a vizet nagy mennyiségben is szállítani képes vízszállító csövekkel, ezért a zárvatermőkkel ellentétben nemcsak a kambium melletti évgyűrű vesz részt a vízszállításban, hanem a beljebb elhelyezkedők is, amelyek együttesen már képesek jelentősebb mennyiségű víz szállítására.
Gyakorló feladatok
Irodalom
Haraszty Á., Fridvalszky L., Gracza P. (1982) Mikroszkópos növényanatómia. Tankönyvkiadó, Budapest
Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 160. o. + DVD
Sárkány S., Szalai I. (1966) Növénytani praktikum I. Nővényszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 708. o.
Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J. (2007) Botanika I. Sejttan, szövettan, alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 378. o.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
