A tökszár beszerzése városlakók számára nem egyszerűen megoldható feladat, ezért a bikollaterális nyalábok vizsgálatára célszerű egy könnyebben beszerezhető tökfélét választanunk. A cukkini az év minden szakában megvásárolható az élelmiszerüzletekben, ezért jó objektuma a szárvizsgálatnak. Készítsünk borotvapengével metszetet a cukkini terméskocsányából, majd toluidinkékkel megfestve és lefedve vizsgáljuk meg fénymikroszkóppal! A bikollaterális szállítónyalábok farészének elemei kékre, míg a két háncsrész és a parenchimasejtek halványlilára színeződnek a toluidinkékes festés hatására. A szár külső felszíne felé tekintő háncsrész és a farész között jól felismerhetők az osztódószövet (kambium) fehéres sejtjei.
Cukkini bikollaterális edénynyalábjának keresztmetszete, toluidinkékkel megfestve (Fotó: Kriska György)
Az edénynyaláb erős nagyítású képén jól felismerhető a szár külső része felé tekintő háncsrész, az osztódószövet, a kambium és a farész. A farészben ennél a méretnél megkülönböztethetők a vízszállító sejtek, a tág vízszállító csövek és a faparenchimasejtek keresztmetszetei is.
Cukkini edénynyalábjának erős nagyítású, toluidinkékkel festett metszete (Fotó: Kriska György)
Gyakorló feladatok
Irodalom
Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 160. o. + DVD
Sárkány S., Szalai I. (1966) Növénytani praktikum I. Nővényszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 708. o.
Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J. (2007) Botanika I. Sejttan, szövettan, alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 378. o.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
