Aranyfa vagy aranycserje néven az olajfafélék családjába tartozó növényeket sorolunk. A felálló vagy lehajló ágú cserjéket tévesen aranyesőnek is szokták nevezni. Az igazi aranyeső pillangósvirágú növény melynek sárga virágai fürtökben csüngenek le a cserjéről. Az aranyfa virágai lombfakadás előtt vagy azzal egy időben nyílnak, végig a vesszők hosszában. Ezért bimbós ágait kora tavasszal előszeretettel hajtatják vázában a szoba díszítésére.
Aranyfa
Egészen fiatal hajtásból készítsünk keresztmetszeteket és fessük meg ezeket toluidinkékkel. Fénymikroszkóp alatt jól tanulmányozható a szár szöveti felépítése.
Aranyfa fiatal szárkeresztmetszet részletek toluidinkékkel megfestve. Fénymikroszkópos képek (Fotó: Kriska György)
Az egyrétegű epidermisz alatt a kéregparenchima következik, melynek külső sejtsoraiban a sok zöldszíntestet tartalmazó sejtek rétege fotoszintetizáló parenchimát (kollenchima) képez. Beljebb haladva a sötétkékre festődött szkelenchima szigetek figyelhetők meg, melyek alatt a hengerpalástszerűen elhelyezkedő egységes háncstest figyelhető meg. A háncstest alatti kambiumgyűrű kifelé a háncstestet, míg befelé a szintén egységes fatestet termeli. A fatest belső oldalához szklerenchima réteg kapcsolódik, amit a szár belső részét kitöltő bélparenchima követ. Legbelül a bélparenchima elszakadozásával létrejött bélüreg figyelhető meg. A szállítószövetrendszerben nem figyelhetők meg az edénynyalábok nyomai. Ez azt jelzi, hogy a hajtás fejlődése során az osztódó szövet (prokambium) összefüggő hengerpalástot, elsődleges kambiumot képezett és ez hozta létre a háncstestet és a fatestet.
Aranyfa fiatal szárkeresztmetszet részletek toluidinkékkel megfestve. Fénymikroszkópos képek (Fotó: Kriska György)
Irodalom
Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 160. o. + DVD
Sárkány S., Szalai I. (1966) Növénytani praktikum I. Nővényszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 708. o.
Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J. (2007) Botanika I. Sejttan, szövettan, alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 378. o.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
