Piros árvacsalán (Fotó: Kriska György)
Piros árvacsalán mező (Fotó: Kriska György)
A piros árvacsalán gyakori megjelenésű a parlagokon, utak szélén, száraz erdőkben, akácosokban. Kertekben és a városi zöld területeken is közönséges gyom. A márciustól szeptember végéig virágzó növény az ajakosok családjába tartozik. Tömeges megjelenése miatt az egyik legfontosabb korai méhlegelő. Antocián tartalma miatt a növény pirosas, szára négyszögletes.
Lágy szárából könnyen készíthetünk keresztmetszeteket fénymikroszkópos vizsgálathoz. A metszeteket fessük meg toluidinkékkel!
Piros árvacsalán szárkeresztmetszet részlet toluidinkékkel megfestve. Fénymikroszkópos képek (Fotó: Kriska György)
Az egyrétegű epidermisz alatt a négyszögletes szár sarkai alatt rózsaszínre festődő kollenchima köteg metszete figyelhető meg, míg máshol a pár sejtsoros fotoszintetizáló parenchima (klorenchima) látható. Ez utóbbi sejtjei zöldszíntestekkel tömöttek. A kéregparenchima nagy kerekded sejtekből álló rétege alatt az egykörben elhelyezkedő edénynyalábok következnek. Ezeket sötétkékre színeződő szklerenchima sáv köti össze. Az edénynyalábokban legbelül a sötétebbre színeződő elsődleges fa (protoxilém) látható, amely kifelé a másodlagos fában (metaxilém) folytatódik. A farészben jól megfigyelhetők a sugárirányú (radiális) sorokban rendeződött tágüregű vízszállító csövek és a szűkebb üregű vízszállító sejtek. Ezeket faperenchimasejtek választják el egymástól. A farész után a nyalábkambium, majd a világosabb háncsrész következik. Az edénynyalábok befelé tekintő részéhez sarkos kollenchima kapcsolódik. A szár belsejét bélparenchima alkotja, amely középen elszakadozva bélüreggé alakul.
Piros árvacsalán szárkeresztmetszet részletek toluidinkékkel megfestve. Fénymikroszkópos képek (Fotó: Kriska György)
Irodalom
Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 160. o. + DVD
Sárkány S., Szalai I. (1966) Növénytani praktikum I. Nővényszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 708. o.
Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J. (2007) Botanika I. Sejttan, szövettan, alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 378. o.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
