A növény szárából készítsünk vékony keresztmetszetet és fessük meg toluidinkékkel! Mivel a gyöngyvirágnak szárölelő levelei vannak, ezért egyetlen metszéssel a központi szárból és az ezt körülvevő levélből is kapunk mintákat. Vizsgáljuk meg ezeket fénymikroszkóppal!
Toluidinkékkel megfestett szárkeresztmetszet fénymikroszkópos képe (Fotó: Kriska György)
A szár esetében az egyrétegű epidermisz alatt kisebb, zöldszíntesteket tartalmazó parenchimasejtekből álló pársoros klorenchima réteget figyelhetünk meg. Beljebb az edénynyalábokat is magába foglaló nagyobb parenchimasejtekből álló réteg következik. Ebbe, az edénynyalábok között szakadásos sejtközötti üregek figyelhetők meg. A szár közepe felé haladva a parenchima sejtjek egyre kisebbé válnak. A nyalábos szállítószövet kialakulása miatt a kéreg és a bélszövet közvetlen kapcsolatban áll, egységes képződményt alkot.
Az edénynyalábok kifelé tekintő részét világoskékre színeződő szklerenchima sapka borítja. Ez alatt helyezkedik el a háncsrész, amit a farész követ. Ez utóbbiban jól láthatók a vízszállító csövek, a szükebb üregű vízszállító sejtek és a közöttük elhelyezkedő faparenchimasejtek. Az egyes nyalábokat szklerenchimatizálódott sejtekből álló nyalábhüvely veszi körül.
Toluidinkékkel megfestett gyöngyvirág levélkeresztmetszetek fénymikroszkópos képei (Fotó: Kriska György)
A levélmetszeteken kifelé tekint a fonáki, míg befelé a színi epidermisz. Az előbbi alatt 1-2 sejtsoros fotoszintetizáló parenchima figyelhető meg. Az itt található sejtek nagyszámú zöldszíntestet tartalmaznak. A levélereket adó edénynyalábok között a parenchimában szakadásos sejtközötti üregek láthatók.
Levélér keresztmetszet erős nagyítású képe (Fotó: Kriska György)
Irodalom
Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 160. o. + DVD
Sárkány S., Szalai I. (1966) Növénytani praktikum I. Nővényszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 708. o.
Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J. (2007) Botanika I. Sejttan, szövettan, alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 378. o.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
