A tavaszi aggófű vastagabb gyökeréből könnyen készíthetünk metszeteket. Ezek a gyökerek már másodlagos vastagodást mutatnak. Jellegzetes szöveti felépítésüket toluidinkékkel megfestett keresztmetszeteken tanulmányozhatjuk.
A fiatalabb gyökerek középső részét a világos bélparenchima tölti ki, melyben felismerhető az elsődleges fa sötéten festődő részei. Itt még felismerhetők a fanyalábok. Kifelé haladva megjelenik a sugárirányban vastagodó másodlagos fa kékre színeződő állománya, amely egységes fatestet képez. Ebben jól felismerhetők a tágüregű vízszállító csövek és a faparenchima sejtek keresztmetszetei. A fatest külső határán található a néhánysejtsoros kambium, mely befelé a fatestet kifelé pedig a rózsaszínre festődő háncstestet fejleszti. Kijjebb az elszakadozó elsődleges kéregparenchima következik. A rizodermisz már levált, helyette több sejtsoros exodermisz borítja a gyökeret, ami elhalt kéregsejtekből áll.
Oldalgyökér képződéskor a fanyalábokkal szembeni perikambiumrészből egy osztódószövet csoport alakul ki, amelyből fokozatosan kialakulnak az oldalgyökér szövetei. Az oldalgyökér áttöri az anyagyökér elsődleges kérgét és a talajba hatol. A fiatal oldalgyökér szerkezetében a főgyökérhez hasonló.
Tavaszi aggófű másodlagosan vastagodott gyökerének szöveti szerkezete. Fénymikroszkópos kép (Fotó: Kriska György)
Oldalgyökér képződés a tavaszi aggófű másodlagosan vastagodott gyökerénél. Fénymikroszkópos kép (Fotó: Kriska György)
Az idősebb gyökereknél a központi bélparenchima szilárdítószövetté alakul, a szerv húzószilárdságát fokozó kábelstruktúrát kialakítva. A sötétebbre festődő szklerenchima miatt az elsődleges fa jól elkülönül a másodlagos fától. A gyökér szilárdítása miatt a másodlagos fánál is azt látjuk, hogy faparenchima helyét vastagfalú elhalt farostok veszik át.
Az idősebb gyökérnél a kéreg is jellegzetesen átalakul. A termelődő szállítószövetek egy idő után megrepesztik a kérget, amely leszakadozik a gyökérről. A helyét parás falú sejtrétegek veszik át, amelyeket az elsődleges háncsnyalábok külső oldalán megmaradt perikambiumrészekből és kéregparenchima-sejtekből kialakuló osztódószövet-gyűrű, a parakambium termeli. Az osztódószövet kifelé parás falú sejteket, míg befelé parenchimasejteket képez. Az így kialakuló képződmény együttesen alkotja a gyökér másodlagos bőrszövetét, a peridermát.
Tavaszi aggófű idősebb gyökerének szöveti szerkezete. Fénymikroszkópos kép (Fotó: Kriska György)
Tavaszi aggófű idősebb gyökerének szöveti szerkezete. Az elsődleges és másodlagos farészről készült erősnagyítású fénymikroszkópos kép (Fotó: Kriska György)
A metszéssíkokkal felfelé haladva a szár felé különös képet mutat a szerv szöveti felépítése, majd megjelennek a szárra jellemző, körben álló, zárt edénynyalábok keményítőszemcsékkel telt kéreg- és bélparenchima sejtekkel körülvéve. A metszéssíkokkal feljebb haladva az alábbi szövettani szerkezetet figyelhetjük meg.
Tavaszi aggófű gyökér-szár átmenetének szöveti szerkezete. Fénymikroszkópos képek (Fotó: Kriska György)
Tavaszi aggófű alsó szárrészének szöveti szerkezete. Fénymikroszkópos képek (Fotó: Kriska György)
Irodalom
Bóka K., Jakucs E., Kristóf Z., Vági P. (2005) Növényszervezettani gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 201. o.
Haraszty Á., Fridvalszky L., Gracza P. (1982) Mikroszkópos növényanatómia. Tankönyvkiadó, Budapest
Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 160. o. + DVD
Kriska Gy. (2012) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 203. o. + DVD
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
