Biológiatanár

Fekete csucsor hajtásrészlete (Fotó: Kriska György)

Készítsünk keresztmetszetet és a szár hossztengelyén áthaladó sugárirányú (radiális) hosszmetszetet a fekete csucsor szárából és toluidinkékkel megfestve vizsgáljuk ezeket fénymikroszkóp alatt!

Fekete csucsor szárkeresztmetszetének fénymikroszkópos képei. Toluidinkékkel megfestett preparátum (Fotó: Kriska György)

Az egyrétegű epidermisz alatt a néhány sejtsoros fotoszintetizáló parenchima (klorenchima), majd a kéregparenchima nagyméretű kerekded, vékonyfalú sejtjeiből álló rétege következik. Sötétkékre színeződött szklerenchima sejtek kisebb csoportjai alatt a zárt kambium gyűrű által termelt háncstest halványlila sávját látjuk. A kambiumgyűrűtől befelé a kékre festődött fatestben jól felismerhetők a tágüregű vízszállító csövek, a szűkebb üregű vízszállító sejtek, a farostok és a faparenchimasejtek keresztmetszetei. A fatest belső oldalán láthatjuk a sötétebbre festődött elsődleges farészeket, melyektől beljebb halványlilára festődött háncsrészek figyelhetők meg.

A tökfélékhez hasonlóan a burgonyaféléket is eredetileg bikollaterális nyalábok jellemzik, azaz a farész külső és belső oldalán is megfigyelhető egy-egy háncsrész. A belső háncsrészek később, a kambiumgyűrű kialakulásával, is felismerhetők a keresztmetszeten. A szár belsejét bélparenchima tölti ki, mely a középen elszakadozik.

Fekete csucsor radiális hosszmetszetének fénymikroszkópos képei. Toluidinkékkel megfestett preparátum (Fotó: Kriska György)

A radiális hosszmetszeten jól megfigyelhetők a szár jellegzetes szövetei, sejttípusai, sejtfalvastagodásai a sejthatárok és az egyes csőtagok harántfalai.     

Irodalom

Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 160. o. + DVD

Sárkány S., Szalai I. (1966) Növénytani praktikum I. Nővényszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 708. o.

Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J. (2007) Botanika I. Sejttan, szövettan, alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 378. o.