Nedves réteken, legelőkön az utak szélein az egész országban gyakori a réti boglárka. Az aranysárga virágú növény 30-100 cm magas, májustól egész novemberig virágzik. Mérgező volta miatt a legelésző állatok elkerülik. Kiszárítva elveszti méreganyagtartalmát.
Réti boglárka
A szártag középső…
A farkasalma közel félméteresre, vagy akár méteresre megnövő évelő lágyszárú. Virága beporzásához apró legyeket ejt csapdába. Az ártereken, cserjésekben, szegélynövényzetben gyakori növény májustól szeptemberig virágzik. A kétszikűek egyik másodlagos szárvastagodás típusa a farkasalma, vagy lián…
Farkasalma másodlagos szövetekkel gyarapodó gyökerének igen különleges a keresztmetszeti képe. Ahhoz, hogy megértsük miként alakult ki ez a jellegzetes szerkezet tisztában kell lennünk a gyökér másodlagos vastagodásának általános menetével. Ezt leginkább a bab és a borsó példáján érthetjük meg. A…
A pillangósvirágúak családjába tartozó borsó az emberiség egyik legrégibb tápláléknövénye. Hüvelytermésben fejlődő magja fontos növényi fehérjeforrás. Időszámításunk előtt 4–5000 évvel már termesztették Közép-Ázsiában.
Fejlődő borsónövény (Fotó: Kriska György)
Gyökere mélyre hatoló,…
A bab növény, keményítőben és fehérjében gazdag magvait az emberi táplálkozásban elterjedten felhasználják. Vizsgálatunk célja: a fejlődésben levő gyökér elsődleges szöveti felépítésének tanulmányozása, majd a hullámos kambium kialakulása révén a szállítószövetrendszer másodlagos gyarapodásának és…
A kukorica pányvázó- vagy koronagyökerei az alsó szárcsomókból, mint hajtáseredetű gyökerek erednek és nagyjából vízszintes irányban növekedve valósággal kipányvázzák a növény szárát. Készítsünk borotvapengével vékony keresztmetszetet kukorica pányvázógyökeréből a gyökércsúcstól néhány centiméterre!…
