Farkasalma (Aristolochia clematitis) liánszárának szöveti felépítése
Fotoszintetizáló szervezetek 48.

A farkasalma közel félméteresre, vagy akár méteresre megnövő évelő lágyszárú. Virága beporzásához apró legyeket ejt csapdába. Az ártereken, cserjésekben, szegélynövényzetben gyakori növény májustól szeptemberig virágzik. A kétszikűek egyik másodlagos szárvastagodás típusa a farkasalma, vagy lián típusú szárvastagodás.

20230530_103655.jpg

Farkasalma (Fotó: Kriska György)

 

farkasalma8.jpg

szar_2.jpg

Farkasalma szárkeresztmetszet részletek toluidinkékkel megfestve. Fénymikroszkópos képek (Fotó: Kriska György)

A kúszó, fásszárú növényekre, vagyis a liánokra jellemző másodlagos vastagodás lényege az, hogy a zárt kambiumgyűrű másodlagos szállítóelemeket csupán a nyalábkambiumok irányában fejleszt, míg a nyalábközti kambiumok évről évre csak vékonyfalú parenchimát fűznek le. Így a nyalábos felépítés a többéves fában is megmarad, a szállítórészek között parenchimazónák helyezkednek el. Ez a szerkezet biztosítja azt, hogy a liánszár csavarodni, tekeredni képes. A nyaláb háncsrésze rostacsövekből, kísérő sejtekből és háncsparenchimasejtekből épül fel. A farészben tágüregű vízszállító csövek, szűkebb vízszállító sejtek és sötétnek látszó, többnyire plazmatartalmú faparenchimasejtek figyelhetők meg. A háncs- és farész között 5-6 sejtsornyi nyalábkambium van.

144kf.jpg

143kf_1.jpg

Farkasalma szárkeresztmetszet részletek toluidinkékkel megfestve. Fénymikroszkópos képek (Fotó: Kriska György)

Az egyéves hajtástengelyt még egyrétegű epidermisz takarja, mögötte néhány sejtsoros hipodermisz, majd az elsődleges kéreg parenchimazónája következik.  Ezt a keményítőshüvely zárja, amely mögött széles szklerenchimagyűrű, a kéreg alatti szklerenchima foglal helyet. Mögötte a központi henger alapszövete, a sztélealapszövet tölti ki a teret, ebbe vannak beágyazódva a kollaterális nyílt nyalábok. Itt már a nyalábkambiumok irányában megjelenő nyalábközi kambiumok képződése is megfigyelhető. A szár közepét bélparenchima tölti ki.

A többével farkasalma szár metszetében a fatest évgyűrűs szerkezetet mutat, benne széles parenchimatikus elsődleges és másodlagos bélsugarak láthatók.

145kf.jpg

Farkasalma szárkeresztmetszet makroszkopikus képe (Fotó. Kriska György)

Gyakorló feladatok

1. feladat

2. feladat

3. feladat

Irodalom

Bóka K., Jakucs E., Kristóf Z., Vági P. (2005) Növényszervezettani gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 201. o.

Haraszty Á., Fridvalszky L., Gracza P. (1982) Mikroszkópos növényanatómia. Tankönyvkiadó, Budapest

Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 160. o. + DVD

Kriska Gy. (2012) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 203. o. + DVD

Sárkány S., Szalai I. (1966) Növénytani praktikum I. Nővényszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 708. o.

Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J. (2007) Botanika I. Sejttan, szövettan, alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 378. o.

A bejegyzés trackback címe:

https://biologiatanar.blog.hu/api/trackback/id/tr1118268577

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása