Kövér porcsin (Fotó. Kriska György)
A kövér porcsin Ázsiában őshonos növény, de Magyarországon is elterjedt a kertekben és gyomtársulásokban. Az egynyári pozsgás levelű növény, húsos, kúszó szárából és gyökeréből könnyen készíthetünk metszeteket.
Készítsünk egy vékonyabb gyökérrészből keresztmetszetet és toluidinkékkel megfestve vizsgáljuk meg fény mikroszkóp alatt!
Kövér porcsin vékony gyökerének keresztmetszete. Toluidinkékkel megfestett preparátum fénymikroszkópos képe (Fotó: Kriska György)
A gyökér középső részén elsődleges fanyalábokat láthatunk, amelyek néhány vízszállító csőből és vízszállító sejtből állnak. Ezektől kifelé haladva a másodlagos fa heterogén fatestként jelenik meg. Ebben jól felismerhetők a vízszállító csövek és sejtek csoportjai, a faparenchima sejtekből és vastagfalú farostokból álló részek. A zárt többsejtsoros kambiumgyűrű befelé a fatestet vastagítja, míg kifelé a háncstest háncscsoportjait képezi, melyeket tölcsérszerűen kiszélesedő bélsugarak választják el egymástól. A háncstesten kívül a másodlagos kéreg következik, mely a másodlagos bőrszövet (periderma) paraalapszövetéből származtatható. A másodlagosan vastagodó gyökereknél a peridermát kialakító parakambium a háncstest felett alakul ki, így működése eredményeként a gyökér elsődleges kérge leszakadozik és helyét a parabőr veszi át.
Vastagabb gyökérből készült metszeten hasonló szöveti szerveződést figyelhetünk meg azzal akülönbséggel, hogy itt a szár középső részét bélparenchima tölti ki. Ennek lekerekített sejtjei sok keményítőszemcsét tartalmaznak.
Kövér porcsin vastagabb gyökerének keresztmetszetei. Toluidinkékkel megfestett preparátumok fénymikroszkópos képei (Fotó: Kriska György)
A szárban az egyrétegű epidermisz alatt a kéregparenchima nagy vékonyfalú sejtjei láthatók, amelyek gyakran tartalmaznak buzogánylakú kalcium-oxalát kristályzárványokat. A kéreg legbelső sejtsora a keményítős hüvely, melynek sejtjeiben sok keményítőszemcse látható. A nyílt, nyalábkambiumot tartalmazó edénynyalábok egy körben állnak. Legbelül bélparenchima tölti ki a szárat, sejtjeiben szintén gyakran megfigyelhetünk kristályzárványokat.
Toluidinkékkel megfestett kövér porcsin szárkeresztmetszetek fénymikroszkópos képei (Fotó: Kriska György)
Irodalom
Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 160. o. + DVD
Sárkány S., Szalai I. (1966) Növénytani praktikum I. Nővényszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 708. o.
Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J. (2007) Botanika I. Sejttan, szövettan, alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 378. o.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
