Nedves réteken, legelőkön az utak szélein az egész országban gyakori a réti boglárka. Az aranysárga virágú növény 30-100 cm magas, májustól egész novemberig virágzik. Mérgező volta miatt a legelésző állatok elkerülik. Kiszárítva elveszti méreganyagtartalmát.
Réti boglárka
A szártag középső részéből készítsünk vékony keresztmetszetet és toluidinkékkel megfestve vizsgáljuk meg fénymikroszkópban!
Réti boglárka szárkeresztmetszet részletek toluidinkékkel megfestve. Fénymikroszkópos képek (Fotó: Kriska György)
A keresztmetszeten kis nagyítással azt látjuk, hogy a szár nagy része alapszöveti parenchimából áll, a szállítószövetrendszer pedig nyalábos szerkezetű. Az egyrétegű epidermisz alatt a kéregrészt fotoszintetizáló parenchima képezi. Sejtjeiben sok zöldszíntest figyelhető meg. A központi hengert befelé haladva egyre nagyobb kerek, vékonyfalú parenchima sejtek töltik ki. A sejtek érintkezési sarkain szakadásos sejtközötti járatok figyelhetők meg. A szár középső részén legbelül a szövetek elszakadozásával kialakult bélüreg látható.
Réti boglárka szárkeresztmetszet részletek toluidinkékkel megfestve. Fénymikroszkópos képek (Fotó: Kriska György)
Az egy körben elhelyezkedő edénynyalábok farészei a toluidinkékes festés következtében kékeszöldre, míg a háncsrész halványlilára színeződik. Nagyobb nagyításnál az is megfigyelhető, hogy a fa- és a háncsrész között néhánysoros osztódószövet, nyalábkambium van, amely a szár fejlődése során új elemekkel gyarapítja a nyílt nyalábot. Ez egyes nyalábokat szklerenchimatikus nyalábhüvely övezi, amely a háncs körül a legvastagabb, itt világoskékre színeződik. A nyalábhüvely a kambium vonalában és a farész körül vékonyabb falú sejtekből áll. Ez utóbbit áteresztő zónának nevezik. A háncsrészben tágabb üregű, szögletes keresztmetszetű rostacsöveket, mellettük plazmával telt kísérősejteket látunk. A. háncsparenchima hiányzik, ez jellemző a Ranunculaceae családba tartozó növények hasonló típusú nyalábjaira.
A nyaláb farészében a tágabb üregű vízszállító csövek olykor két-három sorban, nagyjából sugárirányban rendezettek, és egyrészt egymással, másrészt vízszállító sejtekkel vagy faparenchimával szomszédosak. A protoxilém összenyomódott elemeit a farész és a nyalábhüvely határán láthatjuk. Ennek elemei jóval kisebbek, mint a később differenciálódó metaxilém elemek.
Irodalom
Bóka K., Jakucs E., Kristóf Z., Vági P. (2005) Növényszervezettani gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 201. o.
Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 160. o. + DVD
Sárkány S., Szalai I. (1966) Növénytani praktikum I. Nővényszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 708. o.
Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J. (2007) Botanika I. Sejttan, szövettan, alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 378. o.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
